Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1998 (Szeged, 2000)

TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Bátyai Gitta: Szeged – virágváros. Mayer Miklós főkertész

1899. szeptember 3-10 között országos mezőgazdasági kiállítást rendeztek az Erzsébet ligetben. A Kertészeti Bizottság 1000 m

2 területet rendezett be kereskedelmi és dísznövényekből a szegedi termelők és kertészek részvételével, Mayer Miklós vezetésével. A hatszögletes, élő virágokból megalkotott pavilont Mayer Miklós és Horváth Károly tervezte. A kiállítás gruppjában a városi főkertész, Mayer Miklós dísznövényei díszlettek. E gyönyörű alkotást a kertészeti kiállítás köröndjét, a kiállítás befejeztével a tanács fenntartotta, mely az Erzsébet liget szépségét növelte. Mayer Miklós által Szegeden, 1892-ben létesített egyesület 10 éves fennállását ünnepelte, mikor is díszzászlót szenteltek. Az ország minden kertészkedő vidékéről egybesereglett mükertészek és kertgazdák jelét adták annak, hogy egyetértenek a 10 éves munkálkodással. 1901. július 16-án az újszegedi Vigadóban már hajnalban elkezdték a díszítést. Az emelvényen díszrózsa sátort, előtte rózsák ezreit aggatták fel. Szebbnél szebb virágkölteményeket is készítettek. A teremdíszítés befejeztével az ipartestület székházában gyülekeztek a résztvevők, majd Rónay Cecília zászlóanya helyettese érkezett Pálfy József polgármester kíséretében a város feldíszített hintóján. Az ünnepély díszelnöke Rónay Ernő volt. A szentelendő zászlóval a Szent Dömötör templomba vonultak, ahol Varga Ferenc apát plébános méltatta beszédében a nagy napot. A zászló védőszentje Szent Erzsébet volt, kit jótékonyságáért avattak szentté. Ezután következett a szögek beverése, melyen részt vett a város előkelősége, és a környező uradalmakból grófok, bárók és nagybirtokosok. Mayer Miklós egyesületi elnök a következő jeligével verte be a szöget: „Áldás, békesség kísérje azok nyomdokait, kik ezen jótékony szakegyesületnek szellemi és anyagi támogatói". 1902 júliusában 20 éves tevékenységéről vetett számot az egyesület, hogy mit értek el a városi közkertek müvelése és rendben tartása terén. Magyarországnak ez az egy városa, Szeged volt akkor az, ahol számos üdülőhely, befásított tér, utca volt. Ezek száma elérte az ötvenet, amennyiben a kisebb-nagyobb területeket, és a középületek kertjeit is beleszámolták. Közöttük a legnagyobb az Erzsébet liget, a Stefánia sétány, a Széchenyi tér és a Dugonics tér. A sugár- és körutak száma 57. A királyi biztosság a feltöltésekkel különféle talajviszonyokat teremtett, így az ültetett fáknál figyelembe kellett venni a megfelelő talajviszonyokat.