Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1997 (Szeged, 1998)

TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Fári Irén – Nagy Ádám: Megyei kitüntető érmek és plakettek a közigazgatás tanácsi korszakából

adományozására vonatkozó rendelet szerint a huzamosabb időn keresztül kifejtett politikai vezető és szervező munkáért, a város lakosságának életkörülményeit, ellátását jelentősen javító kiemelkedő munkavégzés díjazása alapították, illetve a várost gazdagító művészeti, kulturális teljesítményt és a kiemelkedő sport teljesítményt is jutalmazták vele, mint a többi hasonló típusú kitüntetéssel. Jóval egyszerűbbnek tűnik Hőgyész község érme Rétfalvi Sándor alkotása. Az ásót markoló kéz stilizált megfogalmazása fát vagy növényt ültető mozdulat is lehet (9. kép). A Barcs fejlesztéséért érmen látható fogaskerék, búza és tégla motívumok az ipari ágakat és a mezőgazdaság fontosságát jelentik (10. kép). A Beremendért érmen összezsúfolódik mindaz, ami az előbb látott darabon még áttekinthető volt (11. kép). Mivel ez az érem is mesterjegy nélküli, sok év, vagy évtized távlatából az alkotó meghatározása szinte lehetetlen. A tárgyak gyűjteménybe kerülésekor hiányzó adatokat később még nehezebb pótolni, ilyen, jelen esetben a kitüntetések alapításának időpontja, adományozásának gyakorisága, kiadott példányszám és a készítő személye. Ilyen szempontból könnyebb helyzetben vagyunk Kiskunfélegyháza város érmével, melyet felszabadulásának 30 évfordulójára, 1974-ben adtak ki, Nagy István János alkotása (12. kép). Ez a dátum azért is fontos, mert a 70es évek közepére, talán a kerek évforduló kínálta alkalom miatt megszaporodtak az érmek. Sok város ekkorra terveztetett új, szocialista címert, ezeket rögtön alkalmazni is lehetett a saját kiadású érmeken. Kiskunfélegyháza kifejezetten emléktárgyként is elkészíttette címerét színes, zománcos kivitelben 1975-ben a város vendégei részére (13. kép). Komló város, az érem hátoldalán a település címerét, előlapján érdekes, erőteljes plasztikát, fa ábrázolást mutató díja a Pro Urbe érmek közé sorolható, Csíkszentmihályi Róbert alkotása (14. kép). Ugyanennél az évtizednél maradva (1975) a formai sokszínűséget példázza Ligeti Erika esztergomi Pro Urbe díja, mely nem az előbbiekben megismert sablonokból, szimbólumokból építkezik. A fodros kézelő ölelte tenyérben Esztergom középkori címere látható (15. kép). Valószínűleg különleges alkalomra készült a Kisvárda Városért feliratú érem Tóth Sándor alkotása, mivel első jutalmazottja 1981-ben Farkas Bertalan az első magyar űrhajós volt, aki a kisvárdai Bessenyei György Gimnáziumban tanult (16. kép). A gazdaság, kultúra, művészet stb. területén viszonylag kevés az ún. nevesített díj, amikor a település vagy megye híres szülöttjéről, vagy a szakmai területről nevezték el a díjat. A Városért, (Pro Urbe) Községért nevet viselő elismerésbe minden terület belefért. Néhány példa: az egészségügy területén kimagasló szakmai tevékenységet jutalmazták Szolnok megyében a Durst