Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1997 (Szeged, 1998)

NÉPRAJZ - Fodor Ferenc: Néprajzi gyűjtőúton a Duna-deltában

FODOR FERENC Néprajzi gyűjtőúton a Duna-deltában A Duna-delta páratlan szépségű vidék. A természeti adottságok mellett egyedülállóan gazdag anyagot találhat itt számos tudomány képviselője. Ez a terület a történelem során a népek menekülési helyének számított. Élnek itt törökök, görögök, macedónok, tatárok, haholok (ukránok), lipovánok, románok békés egységben és egyetértésben. 1997. augusztus 21-26-ig voltunk a Duna-deltában. Célunk a delta megismerése, a kapcsolatteremtés és a lipován népcsoport kutatása volt. A csoport tagjai Csősz László és Töröcsik István egyetemi hallgatók és Ozsváth Gábor néprajzos, valamint a gépkocsivezető - Paplógó Imre csólyospálosi vállalkozó voltak. Utazás előtt fölvettük az ajánlott védőoltásokat. A kutatást a Pro Renovanda Cultura Hungáriáé Alapítvány „Dunatáji népek kutatása" szakalapítvány, valamint Gémes Imre és Patyi István - szintén csólyospálosi vállalkozók - támogatták. Kiutazás előtt próbáltunk szakirodalmat keresni a témával kapcsolatban, nem sok sikerrel. Fölvettük a kapcsolatot a Tulceában működő „Institutul de Cercetari EcoMuzeale Delta-Dunarii" vezetőségével: Dr. Simion Gavrila igazgatóval és Dr. Steluta Parau tudományos igazgatóhelyettessel, kiknek segítségét ezúton is szeretném megköszönni. A múzeum három éjszakára ingyenes szállást biztosított számunkra. Ezenkívül térképeket és felvilágosítást kaptunk a Deltáról, valamint az általunk keresett lipovánokról. Az itt élő népek néprajzi kutatásával még adós a román és a nemzetközi néprajztudomány. Magában Tulcea megyében sem jelent meg eddig kifejezetten az itt élő nemzetiségek néprajzával foglalkozó kiadvány. Az egyetlen jelentősebb munka az Elena Secosan és Steluta Parau által szerkesztett és a Duna-Delta Múzeun kiadásában 1980-ban megjelent „Die Rumänische Volkstracht des Kreises Tulcea" című - elsősorban textíliákkal foglalkozó kötet. Tulceában négy múzeumi kiállítás található: Képzőművészeti, történeti és régészeti, természettudományi és a néprajzi. A néprajzi kiállításban csupán egy tárlóban látható néhány lipován viseleti darab. Tulcea a Delta kapujának számít. A lipovánok a Duna-deltában szétszóródva élnek, de máig fönnmaradt néhány tiszta lipován lakosságú település is. Ilyen például Carcaliu Braila után, Jurilovca, Sarichioi a Duna Szent Györgyi-ága alatt, illetve Periprava és Sfistofca a Sulinai- és a Kileai-ág között. A lipovánok története a XVII. századi orosz egyházszakadásig nyúlik vissza. Oroszországban az eredeti görög liturgikus szabályok a századok folyamán módosultak és sajátos szláv vonásokat vettek fel. A XVI. század