Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1992 (Szeged, 1993)

TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Nagy Ádám: Kiállítás Szegeden az aradi múzeum 1848-49-es gyűjteményéből

megfelelően általánosabb érvényű szempontok: szerint rendezni a kiállítást. Tulajdonképpen három nagy téma köré csorx)rtosítottuk a látnivalókat, mindháromban vegyesen szerepelt tárgy, irat, nyomtatvány, stb. A kiállítás központi látványa a vértanuk személyéhez kapcsolódó ereklyék voltak. A többi darabok tekintetében pedig úgy válogattunk, hogy a szabadságharc korabeli vagy az utóélettel kapcsolatos tárgyakról és dokumentumokról van-e szó. A kiállításon ezek szerint 6 álló- és 6 asztali tárlóban a korabeli tárgyakat, 6 áUóvitrinben az ereklyéket, végül 4 álló- és 3 asztalitárlóban az utóélet emlékeit helyeztük el. A forradalom kezdetének idejéből láthatók röplapok és plakátok, kézírásos és nyomtatott rendeletek, a hivatalok működéséhez elengedhetetlen pecsétek. Általános vonatkozásúak a különböző katonai felszerelési tárgyak, öltözék tartozékok, fegyverek, a katonasággal kapcsolatos szabályzatok, iratok. Természetesen jelentőségüknek megfelelően szerepeltek a „lázadás legfőbb eszközei", a pénzek is. Érdekesség egy Aradon elhagyott pénzjegy-sajtógép darabjai. Külön sorozatot képeznek a relikviák, a 13 vértanú személyes tárgyai. Hosszan időztek a látogatók a vitrinek előtt, mégjobban átérezve a látottak, olvasottak alapján a tábornokok emberi nagyságát. Egy emlékfal is elgondolkodásra, megállásra késztette a nézőt. Itt helyeztük el azt a 13 nagyméretű, bronz dombormű arcképet, amelyek Zala György szobrászművész Arad főterén felállított emlékművének talapzatát díszítették. A gyűjteményben megtalálhatók, így kiállításunkon is láthatók voltak a forradalom és szabadságharc utóéletével kapcsolatos dokumentumok is. Ide tartoztak az emigrációból hazakerült fénykérjalbumok, gyűjtési ívek, könyvek, érmek, pénzek. De az utóélethez tartoznak az aradi várba bebörtönzött foglyok különböző kézügyességi munkái, faragásai, türelemmunkái, festményei is. A későbbi, kiegyezés utáni dokumentumok is ezt a korszakot idézték: hadirokkant menhelyek, segélybizottságok, szobor bizottságok fényképei, emlékmű makettek, ünnepségek apró emlékei. Külön rész a kiállításon Kossuth Lajos személyes tárgyai, Görgei Artúr néhány levele, fényképei, Bemmel kapcsolatos emléktárgyak, rajzok. Bőségesen lehetett válogatni a különböző művészi fokon, különböző technikákkal megalkotott csatajelenetek és arcképek sokasága között. Az arcképek sorozata fotótörténeti szempontból is figyelemre méltó. A kiállítás készítéséről, megnyitásáról, majd később ismertetéséről 12 helyi és országos újság tudósított több mint 20 hosszabb-rövidebb cikkben. Hírt adott a kiállításról a TV-1 esti és reggeü műsoraiban a körzeti és városi TV, valamint természetesen többször a helyi rádió is. A kiállítás létrejöttét Dr. Ványai Éva, Szeged alpolgármestere a vidék külpoütikai sikereként értékelte, joggal. A történelmi hűség kedvéért itt keh megemlíteni mindazokat - név szerint -, akik a megvalósításban alapvetően közreműködtek, így az aradi múzeum igazgatóját, Huresan Pascut és helyettesét, Mircea Barbut a gyűjteményt kezelő muzeológust Margaretha Kovácsot és a válogatásban nagy munkát vállaló Dan Densea muzeológus kollégát. A szegedi múzeum részéről Wagner István megyei múzeumigazgató helyettes és Dr. Zombori István történeti osztály vezető tett sokat