Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1984

TERMÉSZETTUDOMÁNY - Csongor Győző: A készülő Jókai-növényszótárról

Csongor Győző: A KÉSZÜLŐ JÓKAI-NÖViWYSZÓTÁRRÓL "...Alkotás közben nem látok egyebet csak füvet, fát, virágot, gombát, fatörzset, szederindával befutott nádkunyhót ; hallok is sárgarigófüttyöt, cinege csevegést, távol hegyekről jövő tülkölést, szúnyograj zümmögését; az nekem mind mesél, súg valamit, a döngő darázs kölcsönadja a szárnyát képzeletemnek, hanem ha egy emberarccal találkozom. . .az kiver a gondolataimból, szétfújja az egész fata morganát..." Igy ir magáról Jókai Mór, legkedvesebb regényében, a "Tengerszemű hölgy"-ben, - az az iró, akit nem hiszem, hogy fölülmúlna valaki a világirodalomban - mint irót, költőt és mesemondót - botanikai adatai tekintetében. A természet irán ti végtelen szeretet szellemi életünk kiválóságainak, Petőfinek - aki az Alföld igazi fölfedezője -, Jókainak, Tompának, Gárdonyinak s nem utolsó sorban Móra Ferencnek életmüvében lelhető föl. Móra Ferenc természetrajz tanárnak indult, a növények szerelmese volt, kedvencei neki is a fák voltak, akárcsak Jókainak a hársak. Móra egyik dolgozatéban a kiskunsági népies növénynevek gyűjtésének fontosságára is fölhívta a figyelmet. Müveiben összesen 383 növénynevet számoltam össze. A szegedi múzeum herbáriumában nem egy cédulán az ő neve is szerepel gyűjtőként. A botanikus Mórával már foglalkoztam egyik cikkemben /MFMÉ 1958/59. évi kötetében, p. 243-248/. Az ottani megállapításokat most nem akarom ismételni. Élete utolsó éveiben egyébként Kossuth Lajos is gyűjtött növényeket herbáriumát a fővárosi növénytár őrzi. Moesz Gusztáv, kiváló nyelvészünk és botanikusunk volt