Csengeriné Szabó Éva (szerk.): A Makói József Attila Múzeum Évkönyve 2. (Makó, 2018)

Történelem–História - Jámbor Zoltán: Egy kortárs emlékei

JÁMBOR ZOLTÁN Egy kortárs emlékei jött vele szembe a lépcsőn. Mi akkor már nem féltünk, mert már annyi mindenen mentünk keresztül, de ő nagyon. Akkor láttam, hogy fegyveresen is lehet félni. Ké­sőbb hallottam: az ezredesi rangig vitte a néphadseregben. Aztán előzetes zárkákba vittek minket. A pincéhez képest üdülés volt, mert jó budai levegő jött be a nyitott ablakon, és nem volt zsúfoltság. Paradox dolog azért itt is adódott. Az ablak magasan volt, nem lehetett kinézni, de akkor zajlott a VIT15, ott a közelben, a Margit körúton haladtak el a fölvonulók. Énekelték, hogy „Minden ember érzi, hogy szabad". Hát mi éreztük is. Két-három hét múlva, az előzetes letartóztatás16 kihirdetése után, fölvit­tek bennünket a nagy elosztó zárkába. Fenn a harmadik emeleten az ország tör­ténelmének egyik legtragikusabb periódusa közepébe estem bele. A paranoiás hatalom beindította az ország újjáépítését, aztán a régi, magasan képzett vezető szakembereket egy-két év múlva nem B-listázta, nem elbocsátotta, hanem fela­kasztotta. Prettenhoffer Jenő, a Győri Vagongyár főmérnöke; Magasházy Ödön, a csepeli gyáróriás igazgatója; Varga László, a MÁV elnöke és sokan mások sétáltak ott a nagy zárkában sorban, akik ma a 298-as parcellában nyugszanak. Mint­egy hatvanan lehettünk, és ebből tizenöt ember már megkapta az elsőfokú ha­lálos ítéletét. Ők a másodfokú ítéletre vártak, ami az elsőfokút csaknem mindig helybenhagyta. Néhány nappal a másodfok kihirdetése után fölakasztották őket. Onnan lehetett tudni, hogy aznap nem volt ébresztő. Pont alattunk volt az udvar, ahol a kivégzéseket végrehajtották. Az ablakok nyitva - a szárnyakat leszerelték nyárra -, behallatszott a kopácsolás, amikor az állandó lukakban fölállították az akasztófákat. Akik elmentek a másodfokú ítélethirdetésre, az ajtóban - min­den pátosztól mentesen - elköszöntek. Olykor visszahozták őket a zárkába, de egy- két nap múlva jött a foglár és beszólt, hogy X.Y. az összes cuccával! Ez annyit jelentett, hogy a kegyelmi kérvényét elutasították. Tudtuk, hogy másnap reggel nem lesz ébresztő. Talán egy hónapig voltam ebben a zárkában, akkor a katonai ügyészség megszerkesztette a vádiratokat: a nagy összeesküvő csoportot, amelyik a Margit körúton összejött, több részre osztották, és külön ügyeket kreáltak belőlük. Aztán a szétválasztott csoportok egy részét polgári bíróságnak adták át. A Nyugatról ha­zajött összekötő Pásthy István volt főhadnagyot a nyíregyházi csoporttal, Hummer Ferenc, Sassyi Szabó és Garamvölgyi László volt főhadnagyokkal együtt végezték ki. Ekkor akasztották föl valószínűleg a makói csoportból Gyuris Istvánt is. 15II. Világifjúsági Találkozó. Budapesten rendezték meg 1949-ben. 16 Budapesti népbíróság öttagú különtanácsa. NB. XIII.2302/1949-2. szám. Végzés a Barna Ferenc és társai ellen folyamatban lévő bűnügyben előzetes letartóztatás fenntartásáról. 1949. szeptember 10. 249

Next

/
Oldalképek
Tartalom