Forgó Géza szerk.: Szirbik Miklós léptein...Tanulmányok Halmágyi Pál 60. születésnapjára. A Makói Múzeum Füzetei 110. (Makó, 2008)

FORGÓ GÉZA: Dr. Gera József, a nyilas pártvezető

FORGÓ GÉZA Dr. Gera József, a nyilas pártvezető A makói református család gyermeke 1896. október 24-én született. Alapfokú iskolái után a helyi Csanád Vezér Gimnáziumba íratták. 1915. május 15-én bevonult és az 5. honvéd gyalogezredben szolgált. Tiszti vizs­gát tett és megkapta az I. osztályú ezúst vitézségi érmet, valamint a Károly csapatkeresztet. 1916-ban érettségizett jeles eredménnyel, majd visszatért az olasz frontra. 1918-ban tartalékos hadnagyként szerelt le. 1 Orvosi diplomáját Budapesten 1922-ben szerezte meg. Két évig a szülészeti, két évig a gyermekklinikán dolgozott. 1927-ben hazaköltözött és július 1-től a Stefánia vezető fő- és gyermekorvosa volt. 2 Lelkiismeretes munkájával elismerést szerzett magának. Néha kollégáival is szembeszállt, így tett a Stefánia tejkonyhája érdekében is, mivel kezdetben azt alig-alig vették igénybe - és a szülész dr. Süsz Ferenc szerint haszontalan -, de ki­állása megmentette működését. Szerinte „a csecsemőgyógyítással foglalko­zó orvos végső menedéke a tejkonyha, éppen úgy, mint a sebészorvosnak a kés. Valóban nem túlzott az az orvos, aki a tejkonyhát a beteg csecsemők gyógyszertárának nevezte". A tejkonyha múködött: 1929/30 telén 30 cse­csemőt láttak el tejjel vagy gyógy-tápszerrel, 1943-ban már 3690 liter tejet dolgoztak föl. 3 Makói évei alatt az OTI, az OTBA, a SZCSEV és a kórház gyermekor­vosa. Több ismeretterjesztő cikket közölt a helyi lapokban. Pl. A tejkonyha és a bölcsőde a nyári csecsemőhalálozás elleni küzdelem szolgálatában (MAKÓI FRISS ÚJSÁG 1930. jún. 25.); Mit kell tudni a fertőző betegségek elleni védőoltásokról? (MAKÓI ÚJSÁG 1935. nov. 8.) 1924-ben Horthy Miklós vitéz­zé avatta. A tehetséges orvost a politika sodorta el. Rendszeresen olvasta az Olaszországból és Németországból származó folyóiratokat és azt a követ­keztetést vonta le, hogy „nagyon szép és komoly munka folyik ott." Szavai szerint: „Én gyermekorvos voltam, elsősorban népszaporodási kérdésekkel foglalkoztam és ez a szempont volt az, ami engem a nemzetiszocializmus felé húzott." 4 1939-ben belépett a Nyilaskeresztes Pártba. Gruber Lajos a pártszer­vezés vezetője 1940-ben megbízta a Csanád-Arad-Torontál megyei szerve­zet megalapításával és vezetésével. 5 1940-ben komoly véleménykülönbségei voltak a makói gyógyszerésszel, Szöllősi Jenővel a város országgyűlési kép­viselőjével, aki a Magyar Nemzetiszocialista Párt tagjaként így fogalmazott: 1 Csanád vármegye tíz évvel Trianon után. Szerk. Vermes Ernő. Gyula, 1929. 74. p.; Csanád Vezér Gimnázium Értesítője 1915/16. 2 Stefánia Szövetség iratai 1927. [Stefánia] Makó Városi Levéltár [ML] 3 Stefánia 1929. ML; MAKÓI FRISS ÚJSÁG 1930. jűn. 28. 4 Karsai Elek: A Szálasiper. Bp., 1988., 381-382. p. [Karsai] 5 MAKÓI ÚJSÁG [MU] 1940. okt. 9.; MÚ 1940. nov. 15.; MÚ 1940. nov. 17 139

Next

/
Oldalképek
Tartalom