Forgó Géza szerk.: Szirbik Miklós léptein...Tanulmányok Halmágyi Pál 60. születésnapjára. A Makói Múzeum Füzetei 110. (Makó, 2008)

MIKLÓS PÉTER: Kecskeméti Ármin magántanári habilitációjáról

1900. október 23-án kötött házasságot Magyar Irmával. A házasságkötésre a szegedi zsinagógában került sor, ahol azonban nem a tudós szegedi főrabbi, Löw Immánuel, hanem Kecskeméti Ármin bátyja, Kecskeméti Lipót nagyváradi főrabbi adta őket össze. A fiatal házaspárnak 1901-ben ikergyermekei születtek. Kecskeméti György (fl944) újságíró, költő, műfordító apjához hasonlóan bölcsészdoktorátust szerzett, majd szerkesztette a SYMPOSION című folyóiratot, később a PESTER LLOYDot, s munkatársa volt a SzÁZADUNKnák és a SZÉP Szónak. Kecskeméti Pál (fl980) politológus, szociológus, történész szintén a SZÁZADUNK köréhez tartozott az 1920-as évek elején. Később Németországban, majd Franciaországban élt, végül a második világháború éveiben az Egyesült Államokban telepedett le. A kaliforniai Stanford Egyetem professzora, a cambridge-i Harvard Egyetem vendégprofesszora volt. Kiadta és népszerűsítette sógora, Mannheim Károly műveit. A Kecskeméti-fiúk jó kapcsolatban voltak olyan kiemelkedő jelentőségű és hatású magyar művészekkel, mint például József Attila vagy Bartók Béla.

7 Kecskeméti Ármin 1921-től tagja volt a Rabbiképző Intézet „vezérlő bizottságának". Az intézetbe később - egykori tanára - Blau Lajos igazgató meghívta tanárnak, azonban a fizetéssel járó anyagi bizonytalanság miatt nem fogadta el az állást. Blaunak Makóról 1930. május 9-én írt levelében olvashatjuk: „A hivatalosan megszabott keretek közt anyagi küzdéssé változna az életem, amitől - kivált 32 év működés után - ment kívánnék maradni, A hivatalos föltételek még a tisztességes létminimumot sem biztosítanák számomra."

8 Kecskeméti Ármin évtizedekig végzett kutatómunkáját és lelkészi teendőit idős korában, az 1940-es években már egyre nehezebben tudta ellátni súlyosbodó szembetegsége miatt. A makói főrabbiról a Vermes Ernő összeállításában megjelent Csanád vármegye tíz évvel Trianon után című kötetben a következőket olvashatjuk. „Egyházi működésén kívül, melyben mint kiváló hitszónok tűnik ki, élénk irodalmi tevékenységet is fejt ki."

9 Kecskeméti Ármin nyilvánosság előtt utoljára 1944 januárjában jelent meg, amikor Szegeden Löw Immánuelt köszöntötte kilencvenedik születésnapján. 1944 nyarán a makói gettó lakóival együtt őt is deportálták.

10 A holokauszt áldozataként hunyt el az ausztriai Strasshofban 1944-ben, halálának időpontja és körülményei nem ismertek. A zsidóüldözés idején Makón (ahol a város és Csanád vármegye zsidóságának történetét is megírta és megjelentette) - Borsányi Ferenc szavaival - „könyvtárát, kéziratait, szinte vakon is fáradhatatlanul írott feljegyzéseit az utcára dobták, elégették..."!

1 7 Péter László: A Kecskeméti-fiúk. In: Uő: Makói kis tükör. Makó, 1985. 94-96. p. 8 Scheiber Sándor: i. m. 16. p. 9 Csanád vármegye tíz évvel Trianon után. Csanád vármegye és az egyelőre egyesített Arad- és Torontál vármegyék revíziós emlékalbuma. Összeállította: Vermes Ernő. 1929. 88. p. 1

0 Vő. Urbancsok Zsolt: A makói zsidóság a vészkorszakban. In: Makó története í 920-tól 1944-ig. Szerk. Tóth Ferenc. Makó, 2004. 269-302. p. 1

1 Borsányi Ferenc: i. m. XX. P. 126