Halmágyi Pál szerk.: Harcok a Dél-Alföldön és Budapesten 1944-1945-ben. Az 1956-os forradalom Makón. A XII. és XIII. Makói Emléknap és Találkozó 2005, 2006. A Makói Múzeum Füzetei 105. (Makó, 2007)
XII. Makói Honvéd Emléknap és Találkozó 2005 - Ravasz István: Budapest hadszíntérré válásának tényezői 1944-1945-ben
féle 18. önálló lövészhadtesttel) elfoglalta Esztergomot. A 46. hadsereg Buda körül kialakította a belső, a 4. gárdahadsereg a külső gyűrűt. A Csepel-sziget legnagyobb része ekkor már szovjet kézen volt. A pesti oldalon, a főerőivel Párkány irányába támadó 7. gárdahadsereg átkelt a Szentendrei-szigetre és csaknem teljesen elfoglalta azt. A pesti hídfőt védő csapatok a Margit-vonal áttörésének hírére december végére visszavonultak az Attila-vonal harmadik, legbelső védőövébe. Magában az Attila-vonalban a harcok november eleje óta sosem szüneteltek, de előkészített, hadműveleti mélységű áttörést célzó támadás december utolsó dekádjáig nem érte a védőket. A pesti hídfőt délen november eleje, a menetből indított offenzíva kudarca óta a 46. hadsereg, majd annak dunai átkelése után a 18. önálló lövészhadtest támadta, kisebb erőkkel. A pesti hídfő keleti védelmi vonalaira november-december során fokozatosan, előrehaladásának függvényében zárkózott fel a 7. gárdahadsereg és a 6. gárda-harckocsihadsereg balszárnya. Ekkor került Pécel - Isaszeg térségébe a román 7. hadtest. Észak-Pest előtt csak december utolsóharmadában, a 20-i szovjet támadás során jelent meg a 30. lövészhadtest. Malinovszkij 18-án elrendelte, hogy a három hadtest 20-án, a főváros bekerítésére irányuló támadás megindításával egyidőben kezdje meg a pesti hídfő közvetlen ostromát, s 23-án estére foglalják el azt a Duna vonaláig. 3 4 Az ostromot a szovjet seregtestek korábbi alárendeltségükben kezdték meg. A 2. Ukrán Front 7. gárdahadseregének 30. lövészhadteste (25. gárda, 151., 155. lövészhadosztály; parancsnok G. Sz. Lazjko vezérőrnagy) Észak-Pestet; a román 1. hadsereg, majd a 7. gárdahadsereg román 7. hadteste (2., 19. gyalog-, 9. lovashadosztály; parancsnok Nicolae Sova hadtesttábornok) Kelet-Pestet; a front-közvetlen 18. önálló lövészhadtest (66., 68. gárda-, 297., 317. lövészhadosztály; parancsnok I. M. Afonyin vezérőrnagy) Dél-Pestet támadta. A budai oldalon a 3. Ukrán Front 46. hadserege állt: északon a 75. lövészhadtest (109., 113, 180. lövészhadosztály; parancsnok A. Z. Akimenko vezérőrnagy), délen a 37. lövészhadtest (108. gárda-, 326., 320. lövészhadosztály; parancsnok F. Sz. Kolcsuk vezérőrnagy). 3 5 A pesti oldalon a három hadtest folyamatosan tért át az ostromra az Attila-vonalban folytatott harcokból december utolsó és január első napjaiban. A budai oldalra kijutó két seregtest december végén a 2. gárda3 4 Tóth 115.o.; Minaszjan 346.o. 3 5 Tóth Sándor: Budapesti csata; Budapesti csoport (szovjet) (in: Lexikon) 58-59.o. 50
