Halmágyi Pál szerk.: Harcok a Dél-Alföldön és Budapesten 1944-1945-ben. Az 1956-os forradalom Makón. A XII. és XIII. Makói Emléknap és Találkozó 2005, 2006. A Makói Múzeum Füzetei 105. (Makó, 2007)

XII. Makói Honvéd Emléknap és Találkozó 2005 - Babucs Zoltán: A m. kir. „József Nádor” 1. honvéd harckocsiezred harcai a Dél-Alföldön 1944 szeptemberében

beosztottak az 1 .hk.szd-hoz. Résztvettem az l.hk.ezred I.zlj.l.szd. kötelékében az Arad térségében lefolyt hadmüveletekben mint hk. rajparancsnok... Résztvettem Kétegyháza és Elek környékén végrehajtott hk.ezred kötelék támadásában mint hk.szak.pk. 1944.IX.25-én. Az emiitett területen vívott harcokban végrehajtott harci cselekményekért az ezred pság felterjesztett Nagy Ezüst Vitézségi Eremre, melyet meg is kaptam. Harccselekmény, miért az ezred pság felterjesztett kb. a következő lehetett: ugyanis a harc folyamán sikerült két harckocsival előretörni az eleki úton úgy, hogy Kétegyháza felé előrenyomuló orosz erők megtorpantak és ennek következtében a megrendült saját gyalogság kik fej nélkül futottak már hátra... ott hagyva tüzgépeiket a tüzelő állásban..., ismét visszaszivárogtak az otthagyott állásaikba és időt nyertek kötelékeik újból való rendezéséhez... az előretörés közben 2 db pct. ágyú lett letaposva a hk-val és 4 db. gp. lett zsákmányolva. 1944.1X.25-e után Kiskunfélegyházára vontak hátra és az ott megalakított ho. száll, szd.-hoz szolgálatvezetőnek >53 osztottak be. Ebben a beosztásban voltam 1944.XI.3-ig. " A 7. közepes harckocsiszázad visszavonulását Szinay hadnagy az alábbiak szerint jellemezte: „... a Szentes-Csongrádi hídfőhöz érve sorra semmisültek meg hk-jaink, a Tisza-hídon már csak az oroszok elől menekülő tömeg között lehetett gépkocsival áthajtani. Az úttest jobb oldalán megjelölt kastély-szerű épületben jelzett ho.pság. már elköltözött, a menekülőkkel együtt vergődtünk el Kiskunfélegyháza irányába. A hídfőnél német tüzér egységek voltak beásva ugyancsak a „végsőkig kitartani" parancs szerént... A Tiszántúli visszavonulásnak számomra nagy élménye volt, amikor a parancsnoki harckocsit kilőtték alólam. Egyik ellentámadás utáni este a század maradékaival egy földúton pihentünk a harckocsik meleg motorház-tetején. Itt ért a parancs a további visszavonulásra. Köves útra kellett rákanyarodni amelyikre elég meredek töltés vezetett, szűk, keskeny földútról. Szabály szerint utolsónak maradtam, hogy a visszavonulást ellenőrizhessem. A töltésen felkapaszkodva a hk. vezetője idő előtt elfordította botkormányával a gépet, amelyik jobbra megbillent és a motorja lefulladt. Egy előretolt orosz ék pillanatok alatt tűz alá vette harckocsimat, annak toronyülésén kuporogva csak azt láttam, hogy a gép fenéklemezét átfúrva az ülésem alatt fényes csík csapódik a hk. elejébe telibe találva a hk. vezetőjét és a gép elejét.A meredek töltésen félrebillent hk. fegyverei és lámpái a sötét égre meredtek, emiatt sem látni-, sem a HIM KI Isaszegi István ti.ogy. 23