Tóth Ferenc szerk.: Fiatal Néprajzkutatók Országos Konferenciája. Makó, 1991. augusztus 26-28. A Makói Múzeum Füzetei 75. (Makó, 1993)
ELŐADÁSOK - KOLTAY ERIKA: A népi orvoslás fogalmi kérdéséről
A népi orvoslás hovatartozásának megítéléséből szintén adódnak rendszerezési gondok. A népi gyógyászati adatok rendezése kezdetben orvosi szempontok szerint történt, hiszen kezdetben főleg orvosok végezték e területen a gyűjtést, a néprajzi szempontok csak később érvényesültek. A néprajzi szempontú rendezések közül kiemelném Pócs E. és Hoppál M. munkáját. Pócs É. a "Zagyvarékas néphite" c. munkájában két nagy témakör köré 13 csoportosítja az anyagot, "Világkép" és "Akciók". A világkép alatt tematikusan sorra veszi a természeti világot, így az ember környezetét, tárgyait, egészség, betegség stb. témáit. Az akciók csoportjai pedig az akciók céljának megfelelően tagolódnak: serkentés, rontás, gyógyítás, megelőzés stb... A tanulmány bevezetőjében azt írja a népi gyógyászati anyaggal kapcsolatban, hogy a néphit szinte minden témacsoportja tartalmazza a babonás elemeken kívül az ún. "népi tudás" racionális elemeit is. Legkirívóbb példa erre a népi gyógyászat, amely a két világkép határán mozog, és ennek következtében komoly rendezési nehézségeket okoz. (Itt is megjelenik a racionalitás kérdése, de itt egészen más szemszögből, nem egy egész rendszert vesz így értékelés alá, hanem a világképen belül mozogva annak csak egyes elemeit.) Hoppál M. szakdolgozatában az anyagot strukturalista-funkcionalista szempontok szerint vizsgálja és osztályozza. 1 4 Hoppál M. szerint ez a módszer képezhetné az alapját egy-egy terület népi gyógyászati anyagának rendezésénél. E javaslat annyiban megfontolandó, ha létrehoznánk egy teljes népi orvoslási archívumot, valóban ez látszik a legjárhatóbb útnak. Természetgyógyászat A természetgyógyászat ma még a népi orvosláshoz hasonlóan a hivatalos orvostudomány intézményrendszerén kívül álló gyógyító gyakorlat. Magyarországon népszerűségének növekedése egybeesik az országban végbement politikai változásokkal. A természetgyógyászat azonban korábban is létezett ugyanúgy, mint ma, elkülönítve a népi és a hivatalos orvostudománytól egyaránt. Ha megnézzük pl. a Révai Lexikon címszavait, ott is külön tárgyalják a természetes gyógymódokat, a népies orvoslást, kuruzslást. Ugyancsak ezt támasztja alá Verebélyi Tibor 1927-ben az Orvosi Hetilapban "Orvostudomány és babona" címmel megjelent cikke is. 15 Itt is különválasztva beszél a népi gyógyítókról és a "természetes gyógyítókról", akik között orvosok is szép számmal akadnak. Vajkai A. 1948-as összefoglalásában szintén találkozunk ezzel a fogalommal. Idézem: "A betegség mindenesetre sok - társadalmi, gazdasági és egyéb 97
