Huszár Tibor: Párhuzamok kés kereszteződések Erdei Ferenc, Bibó István és a Márciusi Front. A Makói Múzeum Füzetei 68. (Makó, 1991)
A politikai erőtér átrendeződése. Válságtünetek
sen érdekes tanulságokat kínál azonban e fájdalmasan szép história, ha az 1937—38-as év történéseit egy folyamat stációiként vizsgáljuk és „egymásra fényképezzük" a külön szálon futó, de időben egybeeső tényeket: makói szövetkezeti vállalkozásának kudarcát — se történet még áthúzódik az 1938-as évre is —, a Futóhomok megjelenését, a fővárosi közszereplésének hullámmozgását, a Márciusi Front vezetésében zajló vitákat, a Parasztok születését... E tények egymásba játszásának, egymásra hatásának ismeretében a hangulati hullámzások nem egyszerűen a kedélyállapot változásának tünetei. S a társadalmi szerepek váltógazdasága: a „paraszt", a „polgár", a „forradalmár", a „reformer", a „nomád" — tiszta képletként nem is elkülöníthető — szerepkészletének sokszor dramatizált „személyes homlokzatként" való előtérbe állítása sem magyarázza önmagában e fenomént. Erdei nem cinikus, hisz a küldetésben, amelyet felvállal s ha szerepjátszóként aposztrofálja önmagát, az ő esetében nem egyszerű szerepkonfliktus a szó szociológiai értelmében, s nem Én-jének álcázása, hanem sokkal inkább a menekülés sajátos formája. Ő egyszerre keresi saját szociális és személyes identitását. Mert küldetéstudata erős, fel kíván nőni azokhoz a szociális szerepekhez, amelyeket eszményített változatukban jelenít meg, ugyanakkor — úgy tetszik — nincs mindig kellő belső tartása, hogy a választott úton végigmenjen. Munkabírása, szorgalma, sokirányú kötelezettségvállalása — amelyet felerősít páratlan beleérző képessége, intuíciója — ellentmondani látszik e ténynek. Ám e kapcsolat története — s az ember egész személyisége reprodukálódik az ilyen típusú kapcsolatokban — azt sejteti, hogy Erdei intellektusa, érzékenysége, képzelőereje és a személyiség önregulációs mechanizmusai nem arányosan fejlődtek. Minden szociális ingerhatást felfokozva él meg, könnyen lángra kap, ám az újabb vonzások és taszítások hasonló hőfokon vonják maguk után a csalódást, a kiábrándulást, az új kapcsolat, szerep, hivatás ekkor még felhőtlen, őszinte, belülről vezérelt keresését. * * * Bibó István személyes súlya érzékelhetően megnő a Márciusi Front körül tömörülő fiatal értelmiségiek, volt szegedi fiatalok körében, akik egyben magját alkotják egy kijegecesedő szövetkezeti-társasági formának. Erdei tekintélye s befolyása azonban nem csökken, azok a megingások, amelyeket felidéztünk, e tágabb körben nem voltak észlelhetők: tehetségének sugárzása, könyvének, tanulmányainak recepciója széles körben ébresztett rokonszenvet s megsokszorozta a vele kapcsolatot keresők körét. (Sárközi György leveléből tudjuk, hogy a Parasztok 3000 példányú első kiadása napok alatt fogyott el. Ez társadalomtudományi könyv esetében azon években kiemelkedően magas példányszám volt, ritka siker. 26 7 Szabó Zoltán korán megismerkedik a Szegedi Fiatalokkal, Ortutay azonban a Fiatal Magyarország körét elsősorban a katolikus vonallal hozza összefüggésbe; Reitzer Béla e vonatkozásban rendhagyó. Ez a körülmény magyarázza, hogy Szabó Zoltán csak budapesti tartózkodásai során ismerkedik meg személyesen Erdeivel s a leveleik tanúsága szerint 1937—38-ban kötnek barátságot. A Márciusi Front debreceni tagozatával is ekkor kerül szorosabb kapcsolatba: Újhelyi Szilárd, Pataki Bachner Ernő közvetítésével a Válasz cégjelzéses papírjával kér cikket a Tovább címmel 1938 februárjában induló Front-lap részére a választójogról. 26 8 Újhelyi Szilárd visszaemlékezésében egyébként a debreceni baloldali fiatalok 26 7 Sárközi György levele Erdei Ferenchez. Budapest, 1938. május 25. Levelezés: 297. 26 8 Pataki (Bachner) Ernő levele Erdei Ferenchez. Bp. 1938. január 31. Másolat ELTE i. h. E 16/22. 76
