Halmágyi Pál: A Makó és környékéért vívott harcok 1944 őszén. A Makói Múzeum Füzetei 65. (Makó, 1989)
Az 1944. augusztus 23-i román események hatása és a Makó környéki határszakasz „megerősítése"
másrészt a Szegedi utca, Árpád utca és Lonovics (ma Bajcsy Zsilinszky) sugárút körzetében helyezkedett el magánházaknál. 6 Más, erősebb honvédalakulat egészen szeptember 23-ig nem érkezett a városba és környékére. Mi történt ezalatt a határ másik oldalán? A román hátországban lévő kisebbnagyobb német alakulatok között, a bukaresti fordulat után teljes káosz uralkodott. Miután nem sikerült katonai erővel visszafordítani a román elhatározást, a román vasutakat, utakat akadálytalanul használó és villámgyorsan előrenyomuló szovjet erők elől ezek a német csapatok minél előbb igyekeztek biztos területre jutni. A DélUkrajna hadseregcsoport maradványai főleg a székely kiszögellésbe igyekeztek. A hadseregcsoport parancsnoksága is Sepsiszentgyörgyre települt. 7 A román alföldön és a Bánátban lévő útbiztosító alakulatok, légvédelmi egységek, állomásparancsnokságok és egyéb hátországi alakulatok is Észak-Erdélybe vagy a német kézben lévő bánáti részre menekültek. Egyes helyeken a román hadsereg fellépett ellenük és megakadályozta távozásukat. így például az 1. román hadsereg 5. hadosztálya augusztus 24-én a németellenes lakosság támogatásával Aradon megkezdte az ott lévő németek leszerelését és a városban kitűzték a román és szovjet zászlót. 8 Ezt a tendenciát segítette, hogy a bukaresti fordulat után Románia általános mozgósítást rendelt el. Augusztus végén Dél-Erdélyben az 1. román hadsereg állomásozott, parancsnoka Nicolae Macic tábornok. Az egységek már augusztus 24-én éjjel megkapták a parancsot a román—magyar határ lezárására és a Déli-Kárpátokhoz vezető útvonalak, fontosabb irányok és terepszakaszok megszállására. A hadsereg a mozgósítás elrendelése után két nap alatt elérte a teljes harckészültséget és 10 hadosztályával a megadott feladatot végrehajtotta. Ugyanakkor a Ploesti körzetében gyülekező új 4. román hadsereg parancsnoka Gheorghe Avramescu tábornok 9 azt a feladatot kapta, hogy vonuljon át Dél-Erdélybe és a brassó—gyalui határszakaszon szervezze meg a védelmet és akadályozza meg a német—magyar csapatok esetleges délkeleti irányú előrenyomulását. Az új 4. hadsereg (melyet a 3. és 4. maradványaiból szerveztek) beérkezése után Dél-Erdélyben összesen már 20 román hadosztály tartózkodott. 10 Az 1. hadsereg átadva a brassó—gyalui szakasz védelmét, ettől kezdődően az Erdélyi Érchegységet és az innen délnyugatra húzódó határvonalat, különösen a bánáti iparvidéket és a Déli Kárpátok hágóihoz vezető utakat védte. 1 1 A magyar vezérkarhoz — mely mindig is megkülönböztetett figyelemmel kísérte a romániai csapatmozdulatokat — különböző forrásokból augusztus 28-án jelentések futottak be arról, hogy Arad területén román egységek gyülekeznek, s azok egyes részei Kürtös és Pécska irányában a magyar határ felé mozognak. Ellenintézkedésként egy magyar ezred (a 19. tábori pótezred) és a 31. és 20. határvadász zászlóaljak a határ biztosítására Mezőhegyes és Gyula között felvonultak. Megerősítésükre egy rohamtüzér üteget is biztosítottak Békéscsabán. A IX. (erdélyi) hadtesthez szállításban lévő 10. rohamtüzér osztály egy ütege maradt a városban. 1 2 6 Makó Városi Levéltár: Polgármesteri hivatal iratai 725/44. 865/44, 1001/44 (Továbbiakban MVL Pm. h. i.) 7 Csima i. m. 263. 8 Csatári Dániel: Román csapatok részvétele Magyarország felszabadításában. Hadtörténeti Közlemények. 1958. 1—2 szám. 9 A második világháború története 1939—1945. Tizenkét kötetben. Bp. 1980. 148. 1 0 Ölvedi Ignác: A Budai Vár és a debreceni csata. (Horthyék katasztrófapolitikája 1944 őszén.) Zrínyi Katonai Kiadó, Bp. 1974. 49. 1 1 Csatári i. m. 29. 1 2 HL Tájékoztató 1944. augusztus 25. 6
