Tóth Ferenc: Erdei Ferenc hadbírósági pere. A Makói Múzeum Füzetei 53. (Makó, 1986)

Demény Pál szerint Makó „vidéki mozgalmunk egyik legerősebb bázisa volt. Erőteljesebb, mint a jóval nagyobb ipari munkássággal rendelkező Szegedé és sikerült kultúrmozgalommal erőteljesen kifejleszteni és baloldalivá tenni. Akik a dalárdákban csoportosultak, nemcsak énekeltek, hanem baloldali szocialistákká váltak. Igen jelentős volt az eszperantómozgalom, mely az egész környéken elterjedt. így kerültünk kapcsolatba az acsevistákkal (ACSEV = Arad—Csanádi Egyesült Vasút, Trianon után már SZCSV a nevük = Szeged—Csanádi Egyesült Vasút). Ezek a vasutasok hozták az irodalmat Romániából és Jugoszláviából. A makóiak büszkék lehetnek arra, hogy Pestújhelyen és részben Rákospalotán makói származású munkások hozták létre az illegális kommunista mozgalmat. Név szerint: Kákonyi József, Kovács Károly, Rácz, Szilágyi."

3 Lájer József 1933. február 5-én érkezett Makóra. „Az első nap — idézi fel Lájer József — a munkásotthonban nyilvános előadást tartottam a szocializmusról. Ez anynyira megtetszett az embereknek, hogy azt mondták, a következő nap is tartsak előadást. Másnap az egyik elvtárs újságolta, hogy nem lehet szó az újabb előadásról, mert a rendőrség felfigyelt rám. Úgy kellett tenni, mintha elutaztam volna. Azután három hétig házaknál folyt az oktatás. Minden este rendszeresen tartottam előadást, sokszor nappal is vezettem három-négy foglalkozást." Kiadványokat is hozott Makóra, Lájer József emlékezete szerint Rudas Bélától Túl a fordizmuson, Imperializmus, Demény Páltól a Módszer, Az imperialista Japán, Afrika ébredése címűeket. Mintegy 50—60 füzetet hozott magával. Az így befolyt pénzből fedezhette napi szükségletét, de ez 50 fillérnél több nem lehetett. Szállást és kosztot kapott vendéglátóitól.

4 A rendőrségi nyomozás megállapította, hogy Kovács Károly Majlát u. 9, Bálint Sándor Tavasz u. 6., Nacsa János Kisfaludy u. 19., Erdei Ferenc Új u. 1., Takács Sándor Jókai u. 11., sz. alatti lakásán tartott 6—8 vagy ennél több személyből álló társaságnak előadást. Lájer József szemináriumaival és előadásaival a munkaiskola létrehozását óhajtotta elősegíteni, hogy a szociáldemokrata párton belül legyen egy olyan kis munkaközösség, amely a marxizmust behatóan tanulmányozza és eredményesen tanítja. Mivel ő Országos Ifjúsági Bizottsági tag is volt, Makón is meg kellett volna alakítani a párt ifjúsági szervezetét, de erre már nem jutott idő. A rendőrség a fent megnevezetteken kívül eljárást indított még Szabó János hagymakertész, szociáldemokrata párt helyi elnöke, törvényhatósági bizottsági és képviselőtestületi tag, Eszterházi u. 14., Sulyok József papucsossegéd, Eszterházi u. 14., Czene Imre asztalossegéd Révész u. 57., Háló Ferenc szabósegéd Bárány u. 29., Karácsonyi Sándor cipészsegéd Madarász u. 10., Háló Bálint asztalos Kis Csillag u. 15., Joó Antal asztalos Vámbéri u. 21. sz. alatti lakosok ellen.

5 Az Erdei családra fél évszázad múltán is jól emlékszik Lájer József. „Meghívtak az Erdei házba, mert ott baloldali gimnazisták érdeklődtek a történelmi materializmus iránt. Az apjuk nagyon pártolta ezeket a dolgokat. Összegyűlt 7—8 hetedikes, nyolcadikos gimnazista és én odamentem. Közöttük volt Erdei Sándor. Nagyon meg voltak elégedve, kérték, hogy máskor újabb előadást tartsak, de ez azután megszakadt, mert a rendőrség letartóztatott."

6 3 Demény P. 1981. 4 Lájer J. 1981. 5 Rátkai Á. 1978. 13—14. 6 Lájer J. 1981. 5