Péter László: Makói kis tükör. A Makói Múzeum Füzetei 47. (Makó, 1985)

Új múzeum épül Makón

társadalmi munkája megmentette. Hiszen ez volt a vendégszoba: itt lakott József Attila, itt aludt Juhász Gyula is. Ezt is korhű — Kesztner Zoltán hagyatékából való — bútorokkal rendezik be, a hozzátartozó kis előszobával együtt. A szépen kiképzett udvaron, a rekonstruált virágos kertben áll majd Varga Imre margitszigeti József Attila szobrának másolata és egy táblán pár sor Juhász Gyula verséből: A kertben tarkán égő színek, Virágok, dúsan vérző szívek, Rajtuk az este harmata ring, De ez már őszi pompa mind. (Október) * Az Espersit-ház az irodalmi hagyományokban oly gazdag Csongrád megyének első irodalmi emlékháza lesz. Espersit János születésének századik évfordulóján, 1979. január 18-án nyitják meg. Magyar Hírlap, 1978. augusztus 20. Új múzeum épül Makón Régen sem volt gyakori, hogy múzeumot építettek Magyarországon, különösen vidéken. Egy kezemen megszámolhatom, hány olyan múzeum van hazánkban, amelyet eredetileg is múzeum céljára építettek. Debrecen, Keszthely, Nyíregyháza... Még a szegedi Közművelődési palota is könyvtárnak épült, s csak utóbb, a könyvtár mellett fejlődött ki a múzeum, sokáig, 1950-ig, perszonális unióban-. Reizner János, Tömörkény István, Móra Ferenc, Csallány Dezső még egy személyben volt a könyvtár és a múzeum igazgatója. Most új múzeum épül Makón. A fölszabadulás előtt itt nem volt múzeum. A helybeli értelmiségnek a történelem iránt is érdeklődő neves képviselői, az akkor gimnáziumi tanár Eperjessy Kálmán, József Attila osztályfőnöke, utóbb a szegedi tanárképző főiskola igazgatója, Árva János megyei főlevéltáros és még mások, a Csanádvármegyei Régészeti és Történelmi Társulat vezetői, alkalmi leletekből és a Banner János szegedi egyetemi tanár irányította ásatások anyagából értékes kis régészeti gyűjteményt hoztak létre. Ennek sajátossága a magyar középkor emlékeinek a megmentésében állott. A kis gyűjtemény a háborúból megtizedelve került ki, mégis alkalmas volt arra, hogy amikor az Ortutay Gyula irányítása alatt tevékenykedő Múzeumi és Műemléki Központ újjáépítő munkája során 1950-ben Pesovár Ernő megszervezte és József Attiláról nevezte el a helyi múzeumot, ez a kicsiny, de értékes leletanyag vált magjává. Elsősorban a névadó itteni emlékanyagát gyűjtötték össze. Az első kiállítás 1952-ben, a költő születésnapja alkalmából az ő emlékét idézte. Azután természetesen kínálkozott Makó gazdasági specifikumának, a hagymatermesztésnek a néprajzi bemutatása. Makó gazdag történelmi és irodalmi öröksége, amint most az uj muzeum alapkőletételekor dr. Koncz János, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának titkára is hangoztatta, méltó megörökítést kíván. Ennek a városnak szülötte a szabadságharcos Dobsa Lajos, a városi költészet úttörője, Makai Emil. Néhány gyermekévét 87