Péter László: Makói kis tükör. A Makói Múzeum Füzetei 47. (Makó, 1985)

Hol álljon József Attila makói szobra? - Két Espersit. A filmbeli név és a valóság

Hol álljon József Attila makói szobra? A Viharsarok az elmúlt években többször szót emelt József Attila makói szobráért. Először 1952. március 30-án fejezte ki egy cikkünk a makóiak igényét; december 7-én bíráltuk azokat, akik miatt a terv már a költő halálának 15. évfordulójára nem valósulhatott meg. Ez év április 11-i számában külön cikkben sürgettük, hogy a jövő évi jubileumra — József Attila születésének 50. évfordulójára — szobor örökítse meg Makón a város nagy fiának emlékét. A Szabad Nép július 25-i számából olvashattuk, hogy a javaslatból terv lett: készül József Attila makói szobra. Érdeklődésünkre a Népművelési Minisztérium illetékes előadója, Cseh Miklós elvtárs a készülő szoborról a következőket közölte: — A szobrot zártkörű pályázat útján készítteti el a minisztérium. A pályázaton való részvételre három művészt: Tar Istvánt, Kues Bélát és Waltner Nándort kérték föl. A mű mintegy 2 méter magas, egészalakos bronzszobor lesz. Pár hét múlva bizottság utazik Makóra a szobor helyének kiválasztására. Egyelőre azonban nem látszik biztosítottnak a szobornak a kívánt terminusra, jövő április 11-ére való elkészülése. A tájékoztatással kapcsolatosan volna néhány észrevételünk. A zártkörű pályázatnál célravezetőbbnek tartottuk volna a nyíltat: de ha már így van, legalább bekapcsolhatnának néhány vidéki, elsősorban helyi művészt is, mint pl. a szegedi Tápai Antalt vagy a makói Nagy Gyulát. Azután: mindenképpen meg kellene sürgetni a munkát, hogy az évfordulós alkalmat semmiképpen se szalajtsuk el. Végül: helyes lett volna a szobor helyét már előzetesen kiválasztani. Még persze nincs semmi sem későn. Mindenesetre ezúton szólítjuk föl makói olvasóinkat, küldjék be szerkesztőségünkbe a szobor helyére vonatkozó javaslataikat. Egyelőre kettőről tudunk: az egyik terv a főtéren, a Lenin téri kis park vízmedencéjének helyére javasolja; a másik hely a város középpontjától kijjebb esik, de az egykori internátushoz közel: a Köztársaság tér lenne. Ezt természetesen parkosítani kellene, ami viszont amúgy is szükséges városszépítési föladat. Várjuk makói olvasóink hozzászólásait! Viharsarok, 1954. október 28. Két Espersit A filmbeli név és a valóság Filmszínházaink most kezdték játszani a Simon Menyhért születése című magyar filmet, Déry Tibor kisregényének Filmváltozatát. A regényben is, a filmben is szerepel egy érdekes magyar figura, Espersit József, erdész. A név furcsa, ritka, szokatlan, de a makóiak számára mégis ismerősen cseng. Elképzelhető, hogy a regénybeli, filmbeli névnek van valami köze a makói Espersit Jánoshoz, e név egyetlen ismert nevesebb képviselőjéhez? Még nem volt meg a film, csupán a regény, amikor a legilletékesebbhez, az íróhoz fordultam ezzel a kérdéssel. A válasz bizonyára érdekli a makóiakat is: 31