Diósszilágyi Sámuel: Hollósy Kornélia élete és művészete. A Makói Múzeum Füzetei 41. (Makó, 1985)
Függelék - Tájékoztató
De Caux Mimi, 1823—1906., francia emigránsok leszármazottja, a Nemzeti Színház népszínmű- majd operaénekesnője, történetünk idején László József drámai színész és rendező felesége. Degré Alajos, 1820—1896., drámaíró, lapszerkesztő, a márciusi ifjak egyike. Doppler Ferenc, 1821 —1883., lengyel származású fuvolaművész, zeneszerző, a Nemzeti Színház zenekarának tagja, Doppler Károly testvére. Doppler Károly, 1825—1900., lengyel száramzású fuvolaművész, zene és operaszerző, a Nemzeti Színház zenekarának tagja. Dienes Lajos, 1816—1874., ifjúsági író. Dobsa Lajos, 1824—1902., ügyvéd, színműíró. Egressy Béni, 1813—1851., színész, zeneszerző, a Hunyadi László és a Bánk bán operák szövegírója, Egressy Gábor drámai színész testvére. Egressy Gábor, 1808—1866., a Nemzeti Színház vezető drámai színésze, a szabadságharc alatt Kossuth kormánybiztosa, a színház dráma-opera háborújában a drámai párt vezére. Ellinger József, 1820—1891., operaénekes, külföldi szerződések után 1855-től a Nemzeti Színház tagja. Eötvös József báró, 1813—1871., író, államférfi, 1848-ban közoktatásügyi miniszter az első felelős magyar kormányban. Erdélyi János, 1814—1868., író, költő, 1849-ben a Nemzeti Színház aligazgatója. Erkel Ferenc, 1810—1893., ő volt Erkel Ferenc, a Himnusz zeneszerzője és a magyar opera megteremtője. Erkel Gyula, 1842—1909., zeneszerző, a Nemzeti Színház karmestere, Erkel Ferenc legidősebb fia. Fáncsy Lajos, 1809—1854., színész és rendező, a Nemzeti Színház egyik vezető színésze. Farkas (Wolf) Károly, 1829—1907., tenorista, sokat szerepelt külföldön, nevét a szabadságharc idején magyarosította. Fehérvári Mari, 1838—1886., operaénekesnő, 1857 és 1864-ben a Nemzeti Színház tagja, közben Genua—Milano—Torinoban szerepelt. Feleki Miklós, 1818—1902., színész, rendező, olykor operákban is szerepelt; fiatalabb éveiben színigazgató, majd a Nemzeti Színház egyik vezető színésze. Festetics Leó gróf, 1800—1884., a Nemzeti Színház főigazgatója (intendáns), 1865—1880-ig a Színi Tanoda igazgatója, zeneszerző. Flotow, Friedrich, 1812—1883., német zeneszerző, a népszerű Márta c. vígopera szerzője Follinusz János, 1818—1881., színész, énekes színész, színigazgató. Frankenburg Adolf, 1811—1884., író, az Életképek szerkesztője. Füredy Mihály, 1816—1884., népszínmű- és operaénekes, a „népdalok hőse". Gaál József, 1811 —1866., író, színműíró, leghíresebb műve A peleskei nótárius. Gózon Antal, 1811 —1876, színész, író, a Nemzeti Színház karénekese, Jókai Mór unokatestvére. Hassel-Barth, Anna, 1813—1881., holland operaénekesnő, 1852—1854-ig a Nemzeti Színház tagja. Halmay Imre, 1848—1910., 1872-től színész, 1888—1908-ig színigazgató különböző vidéki társulatoknál. Halmay Imréné Székely Emma, 1857—1920., énekes színésznő, 1874—1910-ig működött. Havi Mihály, 1810—1864., színész, színigazgató, lapszerkesztő. A bécsi, itáliai és bukaresti magyar operatársulatok vezetője. Heindl, Victor, német fuvolaművész, a Donna Simona c. vígopera szövegírója. Hesz Róza, alténekesnő, 1845—46-ban a Nemzeti Színház tagja, majd külföldön, elsősorban Bécsben szerepelt. Hofbauer Zsófia, 1840—1916., operaénekesnő (alt), 1859—1867-ig a Nemzeti Színház tagja, elsőként énekelte Gertrudist a Bánk bánban; bejárta Európa nagyobb operaszínpadait. Hováth Miklós báró, 1828—1895., színműíró. Holzel, Gustav, 1813—1883., pesti születésű bécsi operaénekes. Hubenayné Gabrieli Borbála, 1818—1882, operaénekesnő, Hebenay Ferenc komikus színész második felesége. Huber Károly, 1828—1885., hegedűművész, zeneszerző, a Nemzeti Színház karnagya, Hubay Jenő hegedűművész, zeneszerző édesapja. Irinyi József, 1822—1859., író, újságíró, szerkesztő. Jekelfalussy Albert, operaénekes, 1853—1855-ig a Nemzeti Színház tagja, majd Olaszországba szerződött. Joachim József, 1831 —1907., hegedűművész, meghívott tanár a pesti Zeneakadémián, a berlini Zenei Főiskola igazgatója. Jókainé Laborfalvi Róza, 1817—1886., eredeti néven laborfalvi Benke Judit, Benke József színész és pedagógus leánya, 1848-tól Jókai Mór felesége, a Nemzeti Színháznak 1837-től 1869-ig vezető drámai színésznője. Jósika Miklós báró, 1794—1865., író, regényíró, szerkesztő. Jósika Kálmán báró, 1837—1910., drámaíró, Jósika Miklós unokaöccse. 84
