Eperjesy Kálmán: Írások a régi Makóról. A Makói Múzeum Füzetei 36. (Makó, 1984)

Írások a régi Makóról (Eperjesy Kálmán)

54 mindenfele vetemények Ccnscriptiója, ahn! rész szerént szántszándékkal szöllejeiket kivágták, rész szerént a földnek vlz árjától kivesztek. Kelt Makón, 1818. július 10." E kimutafés a vöröshagyma, káposzta, krumpli, paszuly, sárgarépa és petrezselyem termeléséről közöl adatokat. A felsorolt 39 szőlőtulajdonos közül vöröshagymát ültetett 35, káposztát 11, krumplit 20, paszulyt 17, sárgarépát 5, petrezselymet 12 gazda. Amint látható itt a vöröshagyma szerepel túlnyomó részben. 39 közül csupán 4 gazda akadt, aki hagymát nem ültetett. Ez összeírások mindegyikét Kőszeghy Ferenc uradalmi tiszttartó írta alá. Hogy hasonló visszaéléseket megelőzzenek, meclörlént, hogy egyes külterületeken az uradalom a gazdák tiltakozása ellenére is elrendelte a szőlők kivágását. Röviden összegezve a mondottakat, a hagymatermelés első korszakét így vázolhatjuk. Makón a nagybani hoKvmatermelés n XVlll. szá55 zad utolsó évtizedeiben veszi kezdetét. Szoros kapcsolatban áll a szőlők kipusztulásával, a bor értékesítési lehetőségeinek csökkenésével és az állandó hadsereg hagyma iránti nagybani keresletének kielégítésével. Nemcsak az állandó áradás veszélye fenyegeti a virágzó szőlőtermelést, a gazdák amúgy sem találják meg benne szómításukat és kénytelenek más jövedelmi forrás után nézni. Az elpusztult szőlőföldeket nem ültetik be többé, sőt gyakran szántszándékkal kivágják a szőlőtőkéket és áttérnek más termelésre. Átmenetileg kísérleteznek dohánnyal, paprikával, repce, len és kendertermesztéssel, végül is a zöldségtermelés mutatkozik a legjobb kereseti forrásnak. A veteményes kertekké alakított szőlőföldeken a hagyma mellett ültetnek más zöldségféléket is, sárgarépát, petrezselymet, káposztát, burgonyát és hüvelyeseket. A makói zöldség a szomszédos piacokon jó hírnévre tesz szert és az egyre távo56 labbra Járó klcslnybenl árusítók meggyőződnek róla, hogy főleg a hagymából nagyobb tételeket Is el lehet adni. A hagyma jó hímeve a hadsereg figyelmét is csakhamar felkelti, amely rövidesen mint nagybani fogyasztó jelentkezik. Az állandó kereslet megteremti a nagybani termesztés feltételeit, a makói gazdák fokozott gonddal végzik a hagyma ültelését és fajtájának nemesítését. A város határában a szőlőföldek veteményes kertekké alakulnak, amelyekben a legtöbb parcella a vörös és fokhagymának jut, a többi zöldségfélék termesztése lassanként csak a közeli piacok és a háztartás szükségleteire redukálódik. A XIX. század első évtizedeiben már teljesen kiszorítja a hagyma a dohányt, paprikát, lent, kendert és repcét. A hagymakerlés?ek ősei a hagyma minőségét rövid néhány évtized alatt oly fokra emelik, hogy hírneve az ország határain túl is eljut és elfoglalhatja megillető helyét 57 Európa piacain. Amint Szirbik Miklósnak nincs semmi szerepe a hagymatermelés megalapozása és fellendítése körül, épúgy nincsen egyetlen idegen telepesnek sem. Nem vitathatjuk el e téren Makó tősgyökeres lakosságának érdemeit, makóiak voltak az első hagymakerlészek, ők emelték a makói hagymát arra a hírnévre, amelyen ma áll. A hagymakereskedelem első közvetítői is helybeli tergovócok és cserések voltak, ők teremteltek a makói hagymának piacot, ők szállították a közeli helyekre tengelyen, távplabbra pedig vízi úton. Idegen. — görög, örmény és zsidó — kereskedők a hagymakereskedelembe csak akkor kapcsolódnak bele, midőn az úttörő munkát a helybeliek már elvégezték. 18