Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2005 (Szeged, 2006)

NÉPRAJZTUDOMÁNY - Mód László: Kertészettörténeti emlékek a Koszta József Múzeum Néprajzi Gyűjteményében

MÓD LÁSZLÓ Kertészettörténeti emlékek a Koszta József Múzeum néprajzi gyűjteményében Egészen a legutóbbi évekig a Koszta József Múzeum néprajzi gyűjteményében a kertészkedés munkaeszköz-állománya nem volt megtalálható, ami főként azzal magyarázható, hogy a gyűjtés korábban a népi kultúra más területeinek dokumentálására irányult. E hiányosság akkor tudatosult bennünk, amikor Mecs Balogh Imre kistőkei tanyai gazda hagyatékának megvásárlása során jó néhány olyan tárgyra bukkantunk, amelyek a bolgárrendszerü zöldségtermesztéshez kapcsolódtak szorosan. Ezt követően merült fel az az ötlet, hogy érdemes lenne egy kisebb kamaratárlatot szentelni a bolgárkertészkedésnek, melynek révén Szentes Magyarország egyik legfontosabb kertészeti központjává vált. 2002. május 10-én nyílt meg a múzeum ligeti épületében „A bolgárkertészkedés hagyományai Szentesen és környékén" című kiállítás, amely e sajátos gazdálkodási forma tárgyi világából adott némi ízelítőt. A megnyitó előtt a témára vonatkozóan konferenciát rendeztünk, amelyen a következő előadások hangzottak el: Szűcs Judit: A paprikatermesztés hagyományai Szentesen, Mód László: Bolgárkertészkedés Szentesen a levéltári források tükrében, Rózsa Gábor: Szentes első vízikereke a Kurcán, Móra József: A fiterától a hidrophoniás termesztésig (Szentes zöldségtermesztésének rövid történeti áttekintése). Jórészt időszaki tárlatunknak tudható be, hogy sikerült felhívni a figyelmet arra, hogy a bolgárkertészkedés szerszámai, dokumentumai megőrzésre méltóak. A megnyitót követően többen adományoztak múzeumunk számára munkaeszközöket, valamint munkafolyamatokat megörökítő fotókat, amelyek közül talán a Szalva Péterné Juhász Erzsébet által ajándékozott tárgy és dokumentum együttes emelkedik ki nemcsak minőségi, hanem mennyiségi szempontból is. Szalva Péter 1920. április 27-én született Szentesen. Édesanyja családja, a Sipos família a Felsőréten gazdálkodott, Szalváék a Bánomháti temetőnél laktak és 1 hold földön kertészkedtek. A családi gyökerek alapvetően meghatározták pályáját, hiszen a nagyszülők módszereivel, ismereteivel felvértezve kezdett kertészkedni. Ismeretesek a Szalva házaspár elévülhetetlen érdemei a zöldségnemesítés területén, melynek köszönhetően a szentesi kutatótelep országos hírűvé vált. 1957-ben indult meg a szentesi zöldségtermesztő táj tudományos kutatása, amely magában foglalta a gyökerek, vagyis a bolgárkertész hagyományok feltárását is. A Kísérleti Telep első nemesítési témája a szentesi paprika volt, ami az 1950-es évek közepéig az