A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Naturalia 5. (Szeged, 2009)

V. fejezet - Néhány védett növényről bővebben - Tavaszi hérics (Adonis vernalis)

Irodalmi utalásként kezelhetjük a szentesi előfordulást (Soó 1966), továbbá Thaisz Lajos (1905) Csanád megyei flórakatalógusának helységneveit (Battonya és Apátfalva). Ezek már 100 esztendővel ezelőtt sem tartoztak a kiterjedt állományok közé. Thaisz (1905) megjegyzése a tavaszi héricsekről: „Régi flóra maradéka. Ritka. " Rívó 1807-ben történt fásításától kezdve a terület gazdasági hasznosítása változatlan. Az erdő déli csücskében 3 idősebb (100 év körüli) tölgyfoltot (Quercetum roboris cultum) hagytak meg. A pusztai tölgyes habitusú állományok fiatalabb erdei fenyő (Pinetum sylvestrae cultum), szürkenyár (Populetum cenescentis cultum) és akác (Robinietum pseudoacaciae cultum) ültetvények közé ékelődnek. Az egyik tölgyesben és a vele határos szürke nyarasban összesen mintegy 1.500-2.000 tő tavaszi hérics (Adonis vernalis) virít. Jelenlétük valószínűleg annak köszönhető, hogy korábban még akadtak olyan gyepek, ahonnan a növények be tudtak telepedni a fák közé. A Harmadik Katonai Felmérés térképszelvényén (1880) a Rívói-erdőben 2 nagyobb pusztai foltot mutat. Minden bizonnyal ezek voltak a keresett refugiumok. Hasonló folyamat játszódott le az 1990-es évek elején Tompán, ahol egy legelő felszántása után csak az erdőben maradt tavaszi hérics. A történet általános érvényű. Tüzetes terepbejárásaink során meggyőződtünk arról, hogy Kelebia és Mórahalom között, a Kőrös-ér menti semlyékeseken nemcsak a növény hiányzik, de élőhelyeit is szisztematikusan felszántották. Megyénkben a tavaszi héricsnek a rívóin kívül mindössze 2 biztos előfordulása ismert. Közülük a Csanádi-puszták Tájvédelmi Körzetbe tartozó Blaskovics-pusztai termőhely a nagyobb. Molnár Gyula (1991) mindössze 300-ra becsülte az itteni tőszámot. A valóságban szerencsére ennél jóval erősebb az állomány, 2000-ben 1200 tövet számláltunk össze. A kisebb (100 tő alatti) populáció az ásotthalmi „Csodarét" közvetlen közelében található. -Rudner József szíves szóbeli közlése-. (Időközben ezt a részt ex lege védelem alá vonták.) Érdemes áttekinteni az Adonis vernalis vajdasági adatait is. Butorac (1991), majd Parabucski és Butorac (1993) a Bácskában Festucetum rupicolae alaptársulásban találta meg ezt a fajt. A Szerémi-hegységben (Fruska Gora) a tavaszi hérics a molyhos tölgyesek (Quercetalia pubescentis) aljnövényzetének fontos eleme (Butorac 1992). Csanak (1979) szerint a Delibláton a FestucoPotentilletum arenariae gyepekben fordul elő. Csongrád és Bács-Kiskun megye határához viszonylag közel, de már a szomszédos megyében, három Adonis vernalis lelőhelyről tudunk, a Kelebiailegelőről, a Kisszállási-legelőről és a Tompai-erdőröl.