A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Naturalia 5. (Szeged, 2009)

V. fejezet - Pókbangó (Ophrys sphegodes)

Csongrád megyei előfordulások A pókbangó az area-analitikus besorolás alapján Nyugat-Palearktikus elterjedési alaptípusú, holomediterrán flóraelem. A recens csoportok élőhelyei alapján a faj pusztákra, rétekre, esetleg sziklafüves területekre jellemző campest ris flórakomponens. Több élőhelyen előfordul, kiváltképp kedveli a nedves és szárazabb gyepek érintkezési területeit, az ún. kontaktzónákat (Molnár-Sulyok-Vidéki 1995, Vojtkól999). A Vörös Könyvben az aktuálisan veszélyeztetett száras növények között találjuk (Németh 1989). Ez a besorolás megyénkben is helytállónak tűnik. Borúlátásunkat az indokolja, hogy a hazai állomány gyérülése elsősorban a termőhelyek gyorsuló ütemű felszámolására vezethető vissza. A trend folytatódása esetén, a kipusztulás szinte észrevétlenül megtörténhet. A „Magyarország védett növényei" c. monográfiában (Farkas-szerk.1999) kevésbé találták súlyosnak a helyzetet. A növény Csongrád megyei elterjedését a teljesség igényével, először Csongor Győző (1979) foglalta össze. Flóraművéből érdemes szó szerint idézni azzal a módosítással, hogy a citált lapszámok helyett, csak az idézett művek megjelenésének évszámait szerepeltetjük. " írod. adatok: Horgos: Szelevényi puszta (Lányi 1915); Szeged-Zsombói erdő (Csongor 195)/ Kiskundorozsma 'Zsombói erdő" (Soó 1959 apud Csongor). Herb, és é. adatok: Szelevényi puszta. Királyhalmi állomás és az erdő közt (Lányi MFM Herb. 1911. VI. 30. és 1915. V. 2.); Kiskundorozsma: Zsombói erdő )Győrjfy-Csapody exs.); Szelevényi. erdő előtti legelő (Tímár JATE Herb, gyűjt, idő?); Szeged-Rózsaszék (Herb. Cs. 1967. V. 23.); Kiskundorozsma: Öreghegyalja, szikfokon (Herb. Cs. 1976. V. 23., 1974. V. 30., 1978. V. 2.):" Mint a felsorolásból kiderül Csongor adatainak többsége meglehetősen régi, ezért közlései mindenképp megerősítésre szorulnak. A pókbangó recens (2000. évi állapot) élőhelyei Csongrád megyében a következők: 1./ — Ásotthalom, Ásotthalmi Láprét TT "Csodarét" (Fűzné Kószó Mária adata) — 1.000 tő körüli 2.1 — Ásotthalom, Átokházi tőzegbánya (Margóczi Katalin adata) — 10 tő alatti 3. / — Ásotthalom, Átokházi tőzegbánya előtti semlyékesen, közvetlenül a „vaddisznóskert" bejárata előtt (Gaskó Béla adata) — 10 és 50 tő közötti 4. / — Baksi puszta (Tajti László adata) — 100-200 tő közötti (Közigazgatási terület: Pusztaszer, Rohodai-dűlő)