A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Naturalia 4. (Szeged, 2008)

II. fejezet. Szegednek és vonzáskörzetének természeti állapotáról (A helyi védettségre javasolt területek ismertetése, továbbá a város környékének erdősítési alapelvei) - Természet- és emberközeli terek kialakítása a külső körutakon belül

Természet- és emberközeli terek kialakítása a külső körutakon belül A természetközpontú szemléletet és a parkosított terek szakszerű kezelését nem egyszerű összehangolni, de nem is lehetetlen. A mindkét szempontrendszernek megfelelő zöldterületekhez kevesebb gyep, több örökzöld fa, valamint számos új díszcserje (vagy ahogy a városgazdák manapság nevezik bozót) kellene. Követendő példáért a térben nem szükséges messzire mennünk, időutazóként maradhatunk akár szülővárosunkban is. A Mayer Miklós főkertészsége idején (1884-1903) folytatott parképítési gyakorlat a mai „zöldek" minden igényét kielégítené. Állításunkat dokumentálni is tudjuk. A szegedi Nagyárvízről és az azt követő újjáépítésről szóló tanulmánykötet függelékében (közli Kaján és Zombori -szerk - 2004). található két, 1899— ben készített fotó. Az első felvételen az egykori Széchenyi térben gyönyörködhetünk -35. sz. kép-, a másodikon a Piarista Gimnázium épülete és az előtte lévő tér (a mai Aradi vértanúk tere) sarka látható. így is lehet(ett) közparkot tervezni. 35. sz. kép A Széchenyi tér az 1800-as évek végén (1899) Forrás: Kaján és Zombori -szerk - 2004)