A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Naturalia 3. (Szeged, 2003)

I. fejezet A természettudományi gyűjtemény - A gyűjtemény második megalapítása - Az igazi változás (Beretzk Péter örökletéte) (1951-ből)

Hazslinszky fejlesztési tervezetében 3 " önálló fejlődéstörténeti múzeum megte­remtését tűzte ki célul. Az új intézmény helyszínéül a várat szemelte ki. Mind az egyetemről, mind a főiskoláról számos tekintélyes tanszékvezető (Ábrahám Amb­rus, Bartucz Lajos, Greguss Pál, Koch Sándor és Kesselyák Adorján) támogatta az elképzeléseit. A nevekből sajnos az is kiderül, hogy a fenti tudósok között egyetlen állat- vagy növény taxonómiával foglalkozó szakember sincs. Az általuk művelt tudományágak meglehetősen távol álltak a klasszikus „természetrajzos" múzeumi profiltól. Ha ebben az irányban mozdulnak el a dolgok, akkor Szegeden egy „hu­mánbiológiai jellegű'" szövet- és szervezettani múzeum jött volna létre, melyben a faunisztika és a flonsztika (ha egyáltalán szerepet kap) menthetetlenül a perifériára szorul. Szerencsére nem így történt és ez egyetlen embernek köszönhető. A gyűjtemény második megalapítása Az igazi változás (Beretzk Péter örökléteié 1951-ből) Beretzk Péter 1951. 03. 17-én örökletét formájában (5. sz. melléklet) a „Sze­gedi Állami Múzeumnak" ajándékozta, az addig letétként tárolt állatgyűjtemé­nyét 34 . Az anyag túlnyomó többsége fehér-tavi madarakból áll, de kis számban máshonnan származó példányok is akadnak köztük. Az utóbbiak lelőhelyei: Átok­háza (Ásotthalom, Csongrád megye), Balkán (?), Bártfa (Szlovákia), Bodomi Holt-Tisza (Röszke, Csongrád megye), Csengéié (Csongrád megye), Csorvai erdő (Rúzsa, Csongrád megye), Felső-Ásotthalom (Ásotthalom, Csongrád megye), Ferencszállás (Csongrád megye), Gyálai-rét (Szeged része), Hortobágy, Kőrösmező (Ukrajna), Kunszentmárton (Jász- Nagykun Szolnok megye), Madarász-tó (Mórahalom, Csongrád megye), Maroslele (Csongrád megye), Szeged, Szeged Alsó­tanya (Mórahalom, Csongrád megye), Szőreg (Szeged része), (Tápai-rét (Szeged része), Újszeged (Szeged része), (Gaskó 1993/a). A dermoplasztikák között 16 madár rendbe (Ordo) sorolható, 231 fajt (speci­es) találunk. A leltárkönyv szerinti példányszám 806. Ebből fehér-tavi madár 738 db (91,57 %), egyéb lelőhelyről származik 68 preparátum (8,43 %). (Czizmazia­Gaskó 1986) Csongor Győző a madarak mellett néhány emlőspreparátumot és fészket is az örökletét részeként vett nyilvántartásba. Az adományozó mindössze 3 feltételt kötött ki: " ..Jelentés s szegedi fejlődéstörténeti múzeum szervezésének előkészítő munkájáról" Készítette: Hazslinszky Bertalan 1950-ben. csatolva a ..Fejlődéstörténeti kiállítás" anyagához -in.: MFM Adattára isz.: ­4 Beretzk Péter örökletét felajánlása -in.: MFM Adattára isz.: 148/1951 III. 19.

Next

/
Oldalképek
Tartalom