A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Naturalia 2. (Szeged, 1999)
Földeák, Kornél-erdő - A Kornél-erdő védett bogarai (Coleoptera)
Az erdőben hosszú évek óta fácántelep működik, ami kiváltképp vonulásokkor jó néhány ragadozó madarat vonz erre a vidékre. A baglyok a környező gazdasági épületek padlásain, elhagyott tanyákban költenek. Előkerült fajaik: gyöngybagoly (Tyto alba guttata), kuvik (Athene n. noctua), erdei fülesbagoly (Asio o. otus). Részben mesterséges, részben természetes odúkban költenek az alábbi fajok: zöld küllő (Picus v. viridis), nagy fakopáncs (Dendrocopos major pinetorum), balkáni tarkaharkály (Dendrocopos syriacus balcanicus). 1997-ben észleltük a fekete harkály (Dryocopus m. martius) költését is. A Kornél-erdő védett bogarai (Coleoptera) Az erdő Coleoptera faunája magán viseli az izolátum jelleget. Lényegesen kevesebb itt az erdőlakó (sylvanus) Cerambycida, mint a Maros hullámtéri erdeiben. A Kornél-erdőben talált fajok kevés kivétellel, minden tiszántúli tölgyesben fellelhetők. Az eddig gyűjtött 31 cincérfaj közül kizárólag a hegedülő csercincér (Prionus coriaceus) kötődik szorosabban az itteni tölgyesekhez. Bár ez a species is oligo-, esetleg polifág, a DK-Alföldön kizárólag Quercus tápnövényü. Csongrád megyében mindössze két helyről került elő, melyek: Szeged Makkoserdő (Gaskó 1979) és Földeák Kornél-erdő. Szeged lelőhellyel, pontosabb behatárolás nélkül először Papp (1940) említi ezt a cincért. Városunkban történt megtelepedése egyértelműen a behurcolás következménye. A Makkoserdőtől nem messze hosszú évtizedek óta működik a Felső tiszaparti Lippai-féle fatelep, amely Szeged egyik legnagyobb fa lerakata. Valószínűleg a földeáki előfordulás is behurcolásra vezethető vissza, bár ez koránt sem annyira egyértelmű, mint Szeged esetében. Természetes Prionus coriarius előfordulás legközelebb Békéscsaba, Gyula és Sarkad környékén található (Pósteleki-erdő, Gyulavári-erdő, Sarkadremeteierdő). -Elterjedése 36. ábraMegkockáztatható, hogy a Száraz-ér vonulata ma sem tekinthető a sylvanus fajok „ökológiai folyosójának", de viszonylag könnyen azzá tehető. Egy part menti, szélesebb erdősáv, amely a Maros hullámteréhez csatlakozik mindenképp növelné a fauna diverzitását. Természetesen az eltérő kapcsolatrendszer miatt továbbra is jelentősek maradnának a különbségek. A kialakítandó ármentes zöld sáv fauna-transzportáló és -megtartó szerepe nem szorul különösebb magyarázatra. Hasonló a helyzet az obstans Coleopteráknál is. A Kornél-erdőben a mobilabb, táplálékukat nyomon követő fajok közül mind a kis bábrabló (Calosoma inquisitor), mind az aranyos bábrabló (Calosoma sychophanta) megtalálható.
