A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 11. (Szeged, 2005)

NAGY Márta: A halomsíros kultúra leletei Szentes környékén

középső bronzkorban a kihajló peremű, fületlen fazék (KÁROLYI 1980, 6. kép 2; KOVÁCS 1966, 194, 2. kép 12, 4. kép 4). Gyakran használták urnaként is, mint ahogy az a szentes-nagyhegyi példányok esetében is történhetett (5. kép 15), hiszen a formájuk alapján ebbe az edénytípusba sorolhatóak, míg a méretük alapján az urnák vagy tárolóedények közé tartoznak. A halomsíros kultúra jellegzetes edényeként tartják számon a kettős kémikus testű, alacsony, kis, füles bögrét (10. kép 3), amelyhez hasonlóakat már a magyarádi kultúra is produkált (FOLTINY 1957, II. t. 9; FOLTINY 1945, XV. t. 24; WILLVONSEDER 1937, Taf. 9. 4). Ebbe a típusba sorolható a szintén kettős kónikus testű, tölcséres nyakú, gyürüs talpon álló, kisméretű bögre is (10. kép 4). A hengeres nyakú, gömbölyű alsórészű, a nyak alján két, egymással szemben elhelyezkedő füllel díszített urna (5. kép 14) új forma a középső bronzkori környezetben. A szentes-nagyhegyivel csaknem teljesen azonos urna került elő Szeged-Bogárzón (FOLTINY 1957, IV. t. 14), illetve Willvonseder is ebbe a típusba sorolható urnákat közöl az alsó-ausztriai Wetzleinsdorfból. (WILLVONSEDER 1937, 407,409, Taf. 54, Abb. 2). A felcsúcsosodó peremű tálak (5. kép 10) a nyugati és a hazai halomsíros kultúra leleteit egyaránt jellemzik (TOCÍK 1964, 50; SÁNDORF1 1896, 114, II. t.; KŐSZEGI 1964, 7; KOVÁCS 1975a, 13; SCHREIBER 1971, 50). A kihajló peremű, tojásdad testű edény (5. kép 13) nagy számban készült az Alföldön a halomsíros kultúra idején. Méretei meglehetősen változóak, vannak köztük finom és durva felület-megmunkálású darabok (KOVÁCS 1975a, Pl. 2: 19/1, Pl. 5: 54/3; CSÁNYI 1980, 8. kép 14). A Proto-Gáva-időszak kerámiatípusai között is megtalálható ez az edényforma.

25 A Kárpát-medencében korábban ritkán vagy egyáltalán nem alkalmazott díszítőelemek közé tartozik a vízszintesen nyújtott bütyök (5. kép 1-2). így feltételezhető, hogy ezek általános késő bronzkori használata Magyarországon a halomsíros kultúra megjelenéséhez köthető.

26 Fémek Tőrök. A négy nittszeges tör (3. kép 1) a koszideri korszaktól kezdve az idősebb halomsíros kultúra lelőhelyein is megtalálható (KEMENCZEI 1988, 10, Taf. 5. 5). A halomsíros kultúra nyugat-európai területein időben megelőzi a két, illetve háromnittszeges darabokat (BÓNA 1958, 235; TORBRÜGGE 1959, 66, Taf. 81; MOZSOLICS 1967, 56; KEMENCZEI 1968, 182; KEMENCZEI 1988, 18). A koszideri fémművesség egyik „hosszú életű" darabja, az RBB2 periódustól már biztosan jelen van (KEMENCZEI 1989,79-80), és a Kárpát-medencén kívül a közép-európai halomsíros körben is megtalálható (SCHAUER 1971, 32; NÓVÁK 1975, 6). Ilyen tőr került elő többek között Dolny Péteren (DUSEK 1969, Abb. 9. 5) és a Rákóczifalvacsoport mindszenti temetőjéből is (TROGMAYER 1985, IV. t.). A három nittszeges tőr (3. kép 2) a füzesabonyi kultúra klasszikus fázisától kezdve jelen van a négy nittszeges tőrrel együtt (MOZSOLICS 1967, 87; KOVÁCS 1984b, 224; BÓNA 1992, 53),

27 és többek között a koszideri horizont Pfitlutky, Hodejov/Várgede II, Pusztasárkány tó, Várpalota lelőhelyein is megtalálható (MOZSOLICS 1967, 56). Ausztriában a Vetefovkultúra Franzhausen II. lelőhelyén került elő ilyen típusú tőr egy átfúrt, díszített, kettős kúpos fejű tűvel (NEUGEBAUER 1994a, 90, Abb. 7. 649. 2)

28 Dolny Péteren az idősebb halomsíros kultúra temetőjében egy kúpos fejű, füles tű datálta, melynek párhuzamait az RBB időszak elejére keltezhető majcichovi temetőből is ismerjük (DUSEK 1967, XXXVI. t. 1). Készítésüket már abban a korszakban elkezdték, amikor még a négy nittszeges tőrök használata voltjellemző (KEMENCZEI 1988, 16; KEMENCZEI 1989, 79-80), nagy számban azonban csak a fiatalabb halomsíros kultúra korától, az RBC periódustól kezdve gyártották ezeket (MOZSOLICS 1967, 57). 25 V. Szabó G: Tanulmányok az Alföld késő bronzkori történetéhez. A Proto-Gáva-periódus és a Gáva-kultúra időszakának emlékei a Tisza-vidéken. Phd értekezés kézirata. Budapest 2002, V. ábra XI. A/14. 26 Feltűnő, hogy a szlovákiai halomsíros kultúrát megelőző magyarádi kultúra edényeire a díszítetlenség vagy az egyszerű bütyök, illetve bordadísz jellemző (KOVÁCS 1966, 195). 27 Erre példa a Nagyrozvágyon előkerült három nittszeges, középbordás tőr (KOÓS 1996. Abb. 1. 4). Josef Vladár megfigyelése szerint a koszideri típusú török gyakran fordulnak elö olyan nagyméretű csüngőkkel (VLADÁR 1974, 13), amilyenek a nagyrozvágyi leletekben előkerültek (KOÓS 1996, Abb. 2), tehát ezek a csüngőtípusok is a koszideri korszakra datálják ezt a tőrtípust. Emellett Tiszafüred-Majoroshalom lelőhelyen is került elő ilyen tőr, amit Kovács Tibor szintén a koszideri korszakra datált (KOVÁCS 1975. 304; KOVÁCS 1975a. Abb. 2. 6). 28 Ez a lelőhely a Vetefov-kultúra késői időszakába tartozik, amely már átmenetet képez a korai halomsíros kultúra felé.