A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 6. (Szeged, 2000)

BALOGH Csilla: Az avar kori préselt, lemezes boglárok

Az eddig ismertté vált bogláros sírok sorát egy újabbal tudjuk bővíteni. Szegvár-Szőlőkalj a* 75. (fordított tájolású) sír (5. kép 1): T.: DK-ÉNy, h.: 213 cm, sz.: 75 cm, m.: 50-60 cm (+68 cm). A fejnél és a lábnál kissé lemélyedő, téglalap alakú sírgödörben hanyatt fekvő, nyújtott helyzetű, senilis korú női váz feküdt. Áll­kapcsa lebillent, karjai a test mellett nyújtva voltak. A bal láb kissé oldalra mozdult, az alsó lábszárcsont kibillent ere­deti helyzetéből. Mell.: 1. Aranyozott ezüst boglárpár (5. kép 2-3), amelynek egyik darabja a bal kulcscsont és a csi­golyák között, a másik a koponya alatt került elő. Átm.: 3,7 cm. 2. Kerek karikájú, elvékonyodó végű bronz fülbevaló (5. kép 4), a karikára húzott huzalgyűrűvel és sötétkék pasz­tagyöngyös, hengerpalástos lengőcsüngővel. Átm.: 2,5 cm, h.: 5 cm. 3. Kerek átmetszetü, enyhén benyomott oldalú vas csatkeret töredékei (5. kép 5) voltak ajobb combtőnél. 4. Alsó nyélállású, egyélű vaskés (5. kép 8) a bal alkarcsont belső oldala mellől került elő. H.: 15,3 cm. 5. Ajobb láb alatt sárgásbarna színű, cseréptörmelékkel soványított, kéz­zel formált, füles edény (5. kép 6) feküdt. Ma.: 19 cm, há.: 13 cm, fá.: 9,8 cm. 6. Ajobb lábfej mellett sárgásbarna szí­nű, fekete foltos, cseréptörmelékkel soványított, kézzel for­mált kis fazék (5. kép 7) volt. Ma.: 12,5 cm, há.: 9 cm, fá.: 6,5 cm. 7. A bal lábcsontok alatt marha- ésjuhcsontokat ta­láltak. 8. A leltárkönyvi bejegyzés szerint a sírhoz csiho­lóvas töredéke is tartozott. A BOGLÁROK KATALOGUSA Kerek boglárok 1. Préselt gyöngysor vagy gömbsor, illetve azt utánzó keretelésű, koncentrikus díszítésű, antik min­takincsű boglárok: — rekeszutánzatosak (A): 1. Alattyán-Tulát 84. sír (1. kép 4) (KOVRIG 1963, 16, Abb. VIII. 3) 2. Budapest-Csepel-sziget 14. sír (CS. SÓS 1961, 38-42, 11. kép 4) 3. Dunapentele-Öreghegy 12. sír (1. kép 1) (MAROSI-FETTICH 1936, 16, V. t. 25-26, VI. t. 39-40) 4. Gerjen 33. sír (2. kép 1) (KISS 1984,107,46. t. 3) 5. Halimba 204. sír (1. kép 5) (TÖRÖK 1998, 37, Taf. 23. 1) 6. Halimba 274. sír (2. kép 4) (TÖRÖK 1968, 273, Abb. 4. 7-8; TÖRÖK 1998, 44, Taf. 30. 4) 7. Jászapáti-Nagyállás 181. sír (2. kép 2) (MA­DARAS 1994, 54, Taf. XXV. 3, Taf. LXVII. 4) 8. Jászapáti-Nagyállás 185. sír (2. kép 5) (MA­DARAS 1994, 55-56, Taf. XXVIII. 1, Taf. LXVIII. 2) 9. Jászapáti-N agy állás 197. sír (2. kép 7) (MA­DARAS 1994, 58, Taf. XXIX. 3) 10. Kiskőrös-Város alatt 2. sír (1. kép 7) (HOR­VÁTH 1935, 35-36, XXIII. t. 1-2) 11. Nadr Íj an/Adorján (Yu) 5. tanya 45. sír (VINSKI 1958, 23-24, Tab. IX; GERE 1998, XXVII. t. 5, 7) 12. Nagyréde-Ragyogópart 3. sír (1. kép 2) (SZABÓ 1968, 32-35, II. t. 3^1, VI. t. 3a-c, 4. kép A) 13. Sommerein XXI. sír (1. kép 8) (DAIM-LIP­PERT 1984, 216-217, Taf. 6. 4-5) Lektori véleményében megalapozatlannak találta a Csepel-sziget 14., azAlattyán 84. és a Deszk-D 170. sírból előkerült dí­szítmények szerepeltetését a boglárok között, mert egyesével fordultak elő. A Csepel-szigeti töredékes darabot ismeretlen rendeltetésűnek, az alattyánit feltehetően korongos fibula fedőlapjának és a deszkit pedig kerek vagy ovális csüngős nyak­ékdarabjának tartja. E véleményével nem értekegyet. A Budapest-Csepel-sziget 14. sírjában talált, ezüstlemezből készí­tett, töredékes állapotú, kerek díszítmény a sírleírás szerint a jobb vállon került elő, a gyöngyök között. Figyelembe véve, hogy bolygatatlan sírról van szó, úgy vélem, az egykori boglárpár egyik tagjának elvesztése/megsemmisülése után tulajdo­nosa tovább is viselhette a kis díszítményt, amit gyöngyei közé fűzött. A töredékekből rekonstruálható díszítés több boglár­hoz is hasonlóvá teszi a tárgyat (Alattyán 84., Halimba 204., Kiskőrös-Város alatt 2., Sommerein XXI. sír). A peremre forrasztott kis hurkos fül alkalmazása is előfordul más boglárokon (pl. Halimba 274., Kecel-Határdűlő 40. és Szeged-Kun­domb 44. sír), s nem utal feltétlenül másodlagos felhasználás során történt átalakításra. A bolygatott alattyáni 84. sír töre­dékes bronzdiszítményével is hasonló a helyzet. Analógiája nemcsak a korongos fíbulák között található meg, hanem a boglárok között is. Felerősítése a peremén ütött lyukakkal történt. A boglár ilyetén felvarrása nem egyedijelenség, hasonló módon történt pl. az Alattyán 182., Nagyréde-Ragyogópart 3. sír boglárjainak rögzítése a ruházatra. A Deszk-D 170. sírban a mellen került elő a töredékes, bronzlemezből préselt, gyöngysormintás díszítmény. A publikációban ugyan, csak a le­meztöredékek szerepelnek (CSALLÁNY 1943, XXVII. t. I), azonban az ehhez tartozó szürkés kitöltőanyagban megtalálható a vé­kony bronzdrótból hajlított hurkos-kampós kapcsolótag (MFM ltsz.: 53.14.289.). Vagyis egyértelműen boglárpár egyik darabjának töredékeiről van szó. Mindezek alapján indokolatlan lett volna kihagyni a felsorolásából a tárgyalt boglárokat. 5 A sír közlésének lehetőségéért Lőrinczy Gábornak tartozom köszönettel. A leletek a Koszta József Múzeumban 84.1.45-51. leltári számon találhatók.

Next

/
Oldalképek
Tartalom