A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 4. (Szeged, 1998)

A KELET-EURÓPAI STEPPE ÉS A KÁRPÁT-MEDENCE TÖRTÉNETI KAPCSOLATAI AZ 5-12. SZÁZADBAN - FÓTHI Erzsébet: Összehasonlító antropológiai vizsgálat a Kárpát-medence népeinek etnogeneziséhez. Embertani kapcsolatok a 6-8. században az eurázsiai steppe és a Kárpát-medence között

A szarmata minta legközelebbi analógiája a szentes-kajáni avar kori temető. Ugyanebbe a clusterbe tartozik a kiszombori gepida népesség is. Zwölfaxing, Tiszaderzs leginkább egy római (Tác-Margittelep) és három szláv (Pitten, Mikulcice, Jozefov) mintára hasonlít. Pókaszepetk a várpalotai langobardokkal és a Zobor-Mlynarce nyugati szláv mintával mutat hasonlóságot. Előszállás-Bajcsihegy, Kiskőrös-Városi temetők, Kecel II. az Intercisa, Brigetio, Csákvár római kori temetőkből összeállított mintával került egy hasonlósági körbe. Egy másik clusterbe a nyugati szláv Nitra-Lupka mellett szinte kizárólag dunántúli vagy felvidéki avar kori minta került (Toponár, Kékesd, Környe, Virt, Keszthely-Városi temetők, Zelovce/Zély, Szekszárd-Palánk, Jánoshida-Tótkérpuszta, Vác-Kavicsbánya, Bágyogszovát, Jutas). A két korszakot reprezentáló temetők száma közötti aránytalanság miatt nem lehet eldönteni, hogy ez valóban szláv kapcsolatot jelent-e. A továbbiakban több, biztosan szlávnak tartott temető bevonásával, egyéni adatok alapján kellene finomítani ezt a kérdést. Összefoglalva megállapítható, hogy az összes nem-avar kori minta egy clusterbe került az avar kori népesség egy kisebb csoportjával. Az avar kori népesség másik, lényegesen nagyobb csoportjának az eddigi ismereteink szerint, az itt vizsgált adatok alapján nincs semmiféle kapcsolata a Kárpát-medence itt talált népeivel. Értelemszerűen nincs korábbi analógiája a mongolid temetőknek, de az europid népesség nagyobbik része is új jövevénynek számít a Kárpát-medencében. Míg az Alföld és a Tiszántúl avar kori lakossága nagyrészt új elem a Kárpát-medence etnogenezisében, addig a Dunántúlon az autochton lakosság jelentős tényező volt az Avar Birodalom etnikai összetételében. Hozzá kell tennünk, hogy ennek a kérdésnek a lezárásához szükség volna a szarmata emlékanyag kimerítő vizsgálatára is. Az avar kori népesség összehasonlítása az Al-Duna vidékéről származó mintákkal A pontusi onogur-bolgár birodalom Kuvrát kán halála után felbomlott és részekre hullott. Történeti források szerint a kán fiai a kánság népeiből új birodalmakat alapítottak. Asparuch népével a mai Bulgária területére költözött és 681-ben megalapította a Bolgár Kánságot. Kuvrát negyedik fia, Kuber, kíséretével és népével az Avar Birodalomba menekült. Alávetette magát az avar király hatalmának, Pannónia alkirálya lett. Később összeveszett a kagánnal, kíséretével elhagyta Avarországot (BÓNA 1987, 325). Történeti forrásokra hivatkozva Zichy István azt írja, hogy „a dunai bolgárok új hazájukban szláv lakosságot találtak és miután erre rátelepedtek, elszlávosodásuk is rövidesen megindult. " (ZICHY 1939,34). Ez az a történet, amely miatt a Kárpát-medence avar korának népességét bulgáriai középkori mintákkal is összehasonlítottuk. Nyilvánvalóan nehéz különválasztani a „szláv" és a bolgár-török népességet, öt mintát vontunk be az összehasonlításba az Al-Duna vidékéről: Izvorul (7-8. század), Novi Pazar, Pliska (6-8. század), Madara (8-15. század), Preslav (8-13 század), Összevont minta (9-14. század). Izvorul és Preszlav a Duna-Tisza közi késő avarokkal tartozik össze (4. kép). Ez azért meglepő és új megfigyelés, mert ahogy Ery Kinga nem találta ennek a Duna-Tisza közi csoportnak (ÉRY 1983) a hasonlósági körét, úgy mi sem találtunk egyetlen más régióból származó népességekkel való összevetésben sem a Duna-Tisza közi késő avarokhoz hasonlót. A két bulgáriai népesség éppen abban hasonló a kárpát-medencei csoporthoz, ami annak legjellemzőbb vonása, azaz a szokatlanul alacsony agykoponyában. Ery Kinga véleménye szerint ez a népesség eltűnt a Duna-Tisza közéről, mert sem a honfoglalók, sem az Árpád-kori népesség nem rendelkezik ilyen alacsony koponyaalkattal. Elképzelhető, hogy ez a Duna-Tisza közi késő avar népesség azonos Kuber népével, s a területről való eltűnésük magyarázata a történeti forrásokkal vágna egybe, miszerint Kuber elhagyta Avarországot és Thesszaloniké környékén telepedett le (BÓNA 1987,325). Az avar kori népesség összehasonlítása az eurázsiai steppe szkíta, szarmata, saka, usun ' és középkori népességével Az avar korszak népességének keleti steppei kapcsolatait kutatva arra a meggyőződésre jutottunk, hogy hibás a vizsgálatok körét csupán a keleteurópai steppe népességére korlátozni. Az idők folyamán a keleti steppe népessége is folyamatosan és intenzíven változott. Ennek a folyamatnak a kiindulópontját, intenzitását és irányát hagyjuk figyelmen kívül, ha csupán a Kárpát-medence avar kori népessége és az európai steppe népessége kapcsolatát vizsgáljuk. Ezért lényegesen tágabb földrajzi környezet népességét vontuk be a vizsgálatba. Az ösz-