A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 13. (Szeged, 2010)

MIKLÓS Péter: A Kecskeméti Lapok a koalíciós években (1944-1949)

sége, tábori száma V. 763 volt. Aki tud róla, értesítsen! Címem Fehér Lászlóné Kerekegyháza" „Kerestetik izsáki lakos Tóth Imre tiz. M. 613. tábori számmal. Ha valaki tud hollétéről, értesítse aggódó feleségét. Cím: Hornyák János kereskedő, Izsák" „Nagyon szépen kérjük azokat, akik szeretett jó fiunkról, Molnár József honvéd (tábori szám: V. 629) hollétéről tudnak valamit, értesítsék aggódó szüleit. Molnár József Szultán u. 32. Kecskemét"

2

1 A háborúnak és az azt követő létbizonytalanságnak velejárója volt a fosztogatás. Az elmenekült vagy elhurcolt lakosság értéktárgyait elvitték, házaikat kirabolták. A visszatértek gyakran újsághirdetésben próbálták elvesztett javaikat visszaszerezni. „Felhívom mindazokat, akiknél Prohászka Nándor, Kecskemét felírású gabonazsák Qisztes vagy bármilyen más) van, azonnal hozzák vissza jutalom ellenébe a Horváth Döme u. 5. sz. alá, mert senkinél ilyen felírású zsák jogosan nem lehet. A nyomravezetőnek külön jutalmat adok." „Mindazok, akik házamból bármi bútort, ruhaneműt, üzletemből kész- és nyersárut, üzemi felszerelést, köztük 11 varrógépet megőrzés végett elvittek, azonnal hozzák vissza. Nyomravezetőket is megjutalmazom. Kocsis, Dobó István u. 2. sz."

2

2 1945 márciusára ezek a hirdetések a lapnak csaknem felét tették ki. Ezért a kiadó arról tájékoztatta a hirdetőket, hogy helyszűke miatt mindegyik hirdetést nem tudják megjelentetni a következő számban. „A kiadóhivatal értesíti tisztelt hirdető feleit, hogy helyszűke miatt hirdetéseiket a beérkezésük sorrendjében közoq li. 1945 áprilisától az újság felelős szerkesztője Homoki József volt, főmunka9 A társa Rázsó Ernő, aki mellé 1945 májusában Hajdú Ernő is csatlakozott. 1945 augusztusa és szeptembere a nemzetgyűlési választokra való fölkészülés jegyében telt Kecskeméten is. A nyugati szövetséges hatalmak — az Egyesült Királyság és az Amerikai Egyesült Államok — ugyanis addig nem volt hajlandó béketárgyalásokat folytatni Magyarországgal, amíg nem tartottak az országban demokratikus, a népképviseleti parlamentarizmus gyakorlatának megfelelő választásokat. Végül csak 1947 februárjában kötött békét a magyar állam a szövetségesekkel, addig az 1945. januári fegyverszüneti egyezmény volt érvényben. A magyar politikai életet ezekben az években a szovjet befolyás határozta meg, amelynek fő célja a kommunista párt hatalomra juttatása volt. A parlamenti választásokon hat párt indult. A polgári és keresztény értékeket hirdető és a gazdatársadalom politikai életben való megjelenítését célul kitűző kisgazdapárt volt a legnépszerűbb, de nagy társadalmi bázist tudhatott maga mögött a munkások és alkalmazottak képviseletét fölvállaló két munkáspárt (MKP, SZDP) is, amelyek közül a kommunisták az itt állomásozó szovjet csapatok infrastrukturális támogatására is számíthattak. A Nemzeti Parasztpárt a baloldali alapokon álló szegényparasztokat és mezőgazdasági cselédeket képviselte. A Polgári Demokrata Párt és a Magyar Radikális Párt (MRP) inkább a nagyvárosi értelmiség körében volt népszerű. 21 KL, 1945. március 15. 22 KL, 1945. március 15. 23 KL, 1945. március 15. 24 Hajdú Ernő 1944 decembere és 1945 februárja között a Kecskeméti Lapok felelős szerkesztője, majd 1945 májusától 1946 augusztusáig főmunkatársa. 401