A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 13. (Szeged, 2010)
FÁRI Irén - SZERDAHELYI Péterné: A szegedi mozik a két világháború között
közös gyártására kötött megállapodást és ehhez 100 ezer pengő támogatást nyújtott a filmes újság szerint. „Örömmel üdvözöljük Lippay Imrének, régi kartársunknak — 25 éve működik körünkben — ezt az áldozatos gesztusát, amellyel segítségére siet a válsággal küzdő magyar filmgyártás ügyének." 7 3 Bár a cikk pontatlan Lippai Imrének a filmes szakmában eltöltött idejét illetően, hiszen a Belvárosi mozi csak 1920-ban indult, talán a filmekre fordított pénzösszeg pontos, ami igen tekintélyes summa, egy egész vagyon volt abban az időben. A Lippai érdekeltségek közül a legnagyobb vállalatot, a szegedi gőzfűrésztelepet a rajta levő felépítményekkel és a berendezés értékét 700 ezer pengőre becsülte az 1943-ban keltezett banki hitelinformációs jelentés. 7 4 A modernül fölszerelt gőzfűrésztelep 150-180 munkást foglalkoztatott, fióktelepe Hómezővásárhelyen működött. 7 5 Ebből az alkalomból Az Est című lap bemutatta Lippai Imrét, „a magyar film titokzatos amerikai nagybácsiját". Jókai Mór „Aranyember" alakjához hasonlította, aki a maga erejéből valóságos vállalatbirodalmat épített ki „amelyen gyárkémények füstölögnek, malmok zakatolnak, fűrészgyárak gatterei bőgnek, amelyben tutajok százai szállítják az Erdős Kárpátokból a szegedi Tiszáig a rönköket, amelynek egyik pontján százezer számra sülnek a téglák az égetőkemencékben, másik sarkában színes neoncsövek csábítják a közönséget Lippai Imre mozijába," a Belvárosi moziba. A sikeres üzletember vállalkozásai mellett Szeged legrégibb bankjának a Szeged-Csongrádi Takarékbankjának igazgatósági tagja is volt. „Lippai Imre szakavatott, igen agilis és jó érzékkel rendelkező üzletember"- állítja a Bank Hitelinformációs jelentése. 7 6 Az a kérdés, hogy milyen filmet készítenek a pénzén, sajnos nem érdekelte „Majd meglátom, ha meggyün. Aztán majd ha nem olyan lesz, mint amüyennek képzelem, annak majd több pénzt nem adok." 1943-ban, amikor a magyar filmgyártás rekordmennyiségű filmet, összesen 77 53-at gyártott, a Belvárosi mozi 22 új magyar filmet játszott, ebből ötnek Budapestet megelőzően az ősbemutatója is Szegeden, a Belvárosi moziban volt. Ezek a következők voltak: február 27-én az Ópiumkeringő, május 8-án a Külvárosi őrszoba, augusztus 18-án az Alomkeringő, szeptember 18-án a Boldogság a vége, és a fővárost egy héttel megelőzve, december 22-én az Ágrólszakadt úrilány c. fűmet. 7 8 Arra a kérdésre ez ideig nem sikerült adatot találni, vajon ezeknek a filmeknek a gyártásában voltre szerepe a Lippai családnak. Saját készítésű filmet csak egyet ismerünk, a Szerelmes szívek összefoglaló címmel hirdetett öt kisfilmből álló produkciót, melyet 1944 húsvét szombatján 73 Magyar Film 1939. aug. 5. 9. 74 Magyar Országos Levéltár Z 19 27. d. „Az üzemet Lippai Imre irányítása mellett veje Jenei Imre vezette. Az üzem kapacitása 50 ezer m 3 fenyő feldolgozása, 1942 évben 16 ezer m 3-t dolgoztak fel. Folyó évben előreláthatólag kapacitásuk teljes kihasználásával fognak dolgozni, mivel 54 ezer m 3 fenyő van lekötve, miből 15 ezer m 3 szállításra vár, további 19 ezer m 3 kitermelendő pedig már ki van fizetve, 20 ezer m 3 kitermelése pedig Besztercén május hóban veszi kezdetét." 75 CSÍKVÁRY 1938. 320. 76 Magyar Országos Levéltár Z 19. 27. d. 77 MUDRÁK - DEÁK 2006. 16. 78 A Szegedi Napló 1943. dec. 29-i hirdetése szerint: „Budapestet megelőztük egy lófejjel, mert a budapesti legelőkelőbb mozi a Deák mozi ma mutatja csak be az Ágrólszakadt úrilányt." 388
