A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 12. (Szeged, 2009)

BOGOLY József: Ágoston Ars memoriae 1860-1865. Roediger Lajos emlékirata. Makói évek

zimunkámmal kisebb eszközöket, mint pl. okáért mozgások egyenközényét, hajtási parabolát, ingaállványt, Leideni palackokat, Minottó-elemeket, szikrázó kerekeket, Caleidoskopot állítván elő. Az iskolaszék azzal méltatta szorgalmamat, hogy a fizikai szertár számára 800 forintot szavazott meg. Ezen összegből első­sorban a Süss-féle egyetemes fizikai állványt, Atwood-féle ejtőgépet, Centrifugális gépet összes mellékleteivel szereztem be, úgyhogy év végén elég szép szertárt tudtam összehozni. Makói tanárkodásom idején felszólított Pozsonyi polgármester, hogy a kép­viselő testületet győzném meg a rácshidak előnyéről, azon időben lévén kér­désben a Maroson keresztül vezető híd, melynek még a kisvonatot is el kellett bírnia. Feladatomnak közderültség közt alaposan megfelelvén, kedvet kaptam a vízről kísérletekkel egybekötött előadást tartani. Ezen célból Natrium fémért be­utaztam a megáradt Maros hátán Szögedébe, és ekkor a várost ismét lobogódíszt öltve találtam. Bármilyen ízletes volt is a makói túrós lepény és kedvesek voltak is a Németh színtársulatához tartozó társulat tagjai, kik szabad estéikben segítettek nekem deszkákat politúrozni, klikkereket körösztülfúrni, mégsem bírtam elfelejtkezni arról, hogy a Maros vize normális vízálláskor is egy szintben van íróasztalommal. Amikor pedig küép medréből és megtölti a töltések tágas közét, akkor felszíne la­kásom tetejével áll egy szintben. Ezen eset ottlétem alatt kétszer is bekövetkezett. Ilyen esetben másfél hétig is felhangzott a harangok félreverése után a ref. templom tornyának tetején lakó toronyőr által a városi tanácsnak szócsövön át le­adott parancsa:„Minden gazda hordjon trágyát a hídvári töltésre, mert nyúlgátat kell csinálni". Egy ízben mi is ki voltunk rendelve a nagyobb tanulókkal nyúlgátve­résre. Máskor meg a tanári testület is ki volt rendelve éjjeli őrségre csolnakokra. Belátván, hogy rettentő elfoglaltságom mellett nem tudok kellően elkészülni szakvizsgámra, és másfelől pedig meggyőződvén arról, hogy a fennáló körülmények között nem fejlődésképes a gimnázium, lemondtam állásomról és Kis-Kun-Félegyházára húzódtam meg, atyám mellé. (...)" JÓZSEF ÁGOSTON BOGOLY ARS MEMORIAE 1860-1865. MEMOIRS OF MAKÓ BY LAJOS ROEDIGER Lajos Roediger (1854-1941) was a true Central European intellectual, a teacher and scholar dealing with historical and natural sciences as well. His memoirs was published by Ádám Kónya (Acta /Siculica/ 1998-1999. 2. 155-202.). Present paper examines local history and memory, using the parts of the Memoirs dealing with Roediger's stay in Makó (1860-65) as a source and applying the methodology of cultural and historical studies. The Memoirs is a primary source and the analyzed parts of it are republished here. Using the methodology of area studies and applying contextualist reading the author looks for regional references in the source text. Source material covers the years from 1860 till the summer of 1865 with an additional shorter piece from 1876. Almost forgotten places of Makó are recalled in the associative historical narrative. Places once seen reappear in the memory. Memories of the town are mixed with symbolically important series of memories. In this way Roediger's text provides the past with a meaning. The drought of the early 1860s was alluded to by mentioning the novel entitled Szerelem bolondjai (Fouls of Love) by Mór Jókai.

Next

/
Oldalképek
Tartalom