A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 12. (Szeged, 2009)
BOGOLY József: Ágoston Ars memoriae 1860-1865. Roediger Lajos emlékirata. Makói évek
említésével is utalást tesz. 10 Franz Smolka osztrák-lengyel politikus alakját Roediger a Reichsrath-ban történt emlékezetes, a magyarságnak kedvező felszólalása apropójából idézi fel. Milyen volt a makói világ az egykori iskolásfiú szemszögéből? Az emlékirat forrástani feldolgozása és történeti adatainak tartalmi szempontú rendszerezésekor erre a kérdésre közvetett és közvetlen válaszokat kaphatunk. A nagyobb politikatörténeti események a háttérben maradnak, ezeknek inkább az emberi viszonyokban tükröződő hétköznapi megnyüvánulásaival találkozunk. A magántörténet a történelmi időbe ágyazódik. A makói kisiskolás fiú identitásvilágában a városi térhasználat emlékei tárulnak föl. Roediger emlékiratában a valósághűségre törekvés és a korfestő referencialitás jegyében egy miniatűr történelmi tabló bontakozik ki. Az utólagos valóságkonstrukcióban, az önéletrajzi értelemben interpretált történelmi tértapasztalatban a szoba, az utca, a játszóhelyek az iskola, a templomok emlékképe rajzolódik ki. Szinte látjuk, amint Roediger Lajos a nálánál hat évvel idősebb nénje vezetésével tanulgat a Bibliából és közben majszolja a makói túrós lepényt. Roediger Lajos emlékirata a saját gyermekkora mentális térképének történeti olvasásába is bevezet bennünket. Roediger Lajos édesapjához Szeremlei Sámuel a későbbi nagynevű történész is eljárogatott esténként a szabadságharc eseményeiről beszélgetni. 12 A fiatal Szeremlei Sámuel makói évei időszakában fordította magyarra és Szegeden adta ki Kempis Tamás Krisztus követése c. művét. 13 A visszaemlékezés a saját gyermekkor mentális térképét történelmi dimenzióban eleveníti fel. A kultúra történelmi narratívájában, szinte novellaszerű megformálásban Roediger Lajos visszaemlékezése Makó város polgárias olvasatait gyarapítja. Forrás- és dokumentumértékére, mentalitástörténeti, nyelvi-esztétikai megformáltságára való tekintettel az emlékirat főleg a történettudományok, az irodalom- és kultúratudományok, valamint a helytörténet-írás számára tartogat érdekességeket. Az emlékirat műfaja az irodalmi műként értelmezhető napló és a történetírói célkitűzést magába ötvöző, historizáló írásmódot megvalósító, anek10 Vb.: JÓKAI Mór: Szerelem bolondjai (1869). Jókai Mór Összes Müvei. Szerk.: NAGY Miklós. Regények 17. S. a. r.: HARSÁNY! Zoltán. Akadémiai K., Bp., 1963. Az országos szárazságról és éhínségről, — szöveghelyek: 144-148.,256.,276-293. A regény Keletkezése, forrásai c. részben: 468-469. JÓKAI Mór: Utóhang a Szerelem bolondjai c. regényéhez írt megjegyzésében olvasható: „A rettenetes év c. fejezet (...) leírásánál csak az egykorú (1863-64) hírlapi tudósításokra hivatkozom." Jókai Mór Új földesúr c. regénye a Bach-korszakban játszódik, a Szerelem bolondjai c. regénye pedig a Schmerüng-korszak idején jelent meg. 11 Franz Smolka rokonszenvezett a magyar törekvésekkel. 1848-ban választották az osztrák birodalmi gyűlésbe képviselőnek. 1861-ben a föderalista felfogást képviselte és a galíciai tartományi gyűlésben és az osztrák birodalmi gyűlésben is mandátumot kapott, de a lengyel képviselőkkel együtt 1863-tól 1867-ig nem vett részt a birodalmi gyűlés munkájában. 1867-től újra tagja a birodalmi gyűlésnek, 1881-től 1893 tavaszáig elnöke. Widmann kortársi méltatást írt Franz Smolka működéséről, ez nyomtatásban Lembergben jelent meg, 1874-ben. 12 Szeremlei Sámuel makói évei alatt kezdte írni egyik főművét, vö.: SZEREMLEI Sámuel: Magyarország krónikája az 1848-49-es forradalom idejéből I-II. Pest, 1867. Vö.: HORVÁTH Zsolt, K.: Naplók és memoárok mint „lehetséges történelmek''. Az 1848-49-es emlékezések történeti képe és olvasási dilemmái Alföld, 2000. 5. 81-99. 13 Krisztus követése. írta KEMPIS Tamás, latin eredetiből átdolgozta, fordította: SZEREMLEI Sámuel. Szeged, 1864.
