A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 12. (Szeged, 2009)

ZOMBORI István: A szegedi Dóm „nemzeti" festője: Márton Ferenc

Nem nagyon volna jó, ha valaki, hacsak jóhiszeműleg is, belesuszterolna ilyen kényes dologba. Ha Kegyelmességed nem átallaná, talán még a Város illetékes urainál szóvá tehetné. Most hallom, hogy valami Caritativ testület vagy árvaház igazgatónője védőszentjük megfestetését vette célba, mégpedig a főhajó részére. Erre pedig egyenesen a Zsellért kérte fel. O meg aztán úgy látszik mégis hozzám adta a címet —majd írok is nekik. Szíves bocsánatot kérek a hosszú levélért, rövidebben nem tudtam megírni... Márton Ferenc" Erre a levélre Glattfelder püspök szintén azonnal válaszolt: „Kedves Mester! Szíves üdvözletét hálásan köszönöm. A Fogadalmi templom további munkálatainál tanácsait szívesen ki fogom kérni, de jelenleg sajnos, minden pihen, mivel senkinek nincsen egy árva fillérje. Epp ezért érthetetlen előttem minő feladat megoldásával bízhatták meg, mert sem a Püspöki Hivatal, sem a plébánia nem értesült róla, hogy valamely karitatív egyesület akarna valami munkát végeztetni. Nagyon megköszönném, ha megírná, hogy kiről van szó. Szeged, 1934. évi február hó 20-án. Szívélyes üdvözlettel Gyula csanádi püspök" Mind a művész, mind a püspök válasza a Szegedi Püspöki Levéltár anyagában található a jelzett dátum alatt. Végülis többet ennek kapcsán nem tudunk. Az elmondottakat figyelembe véve a szegedi dómot Márton Ferenc életművének legmonumentálisabb, legsokoldalúbb gyűjteményeként tekinthetjük. A szétszórt és még lappangó művek hányatott sorsa miatt, ez a templom egy igazi, állandó Márton Ferenc kiállítás. Elsődleges szakrális jellegükön túl, méltó módon reprezentálják Erdély nagy művészfiának tehetségét, elhivatottságát, székely lelkületét. Szeged és az ország egyaránt büszke lehet rá. ISTVÁN ZOMBORI FERENC MÁRTON THE 'NATIONAL' PAINTER OF THE CATHEDRAL OF SZEGED Present study analyses the art of Ferenc Márton (1884-1940) in the Cathedral of Szeged. Kuno Klebelsberg and Gyula Glattfelder selected the artist as somebody who could provide consolation, confidence and hope for the shocked post-Trianon Hungarian society. They selected the artist as somebody who could create monumental at the same time familiar themes for the faithful in a Hungarian style. The Transylvanian-born Ferenc Márton met the expectations and created masterpieces.