A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 12. (Szeged, 2009)

SIPOS József: Az erdélyi magyarság gazdasági és politikai szervezkedése 1920-192l-ben

sítást, felvilágosítást és védelmet kaphasson, mégpedig a szegény ember minden díjazás nélkül, teljesen ingyen, hogy a legszegényebbek is támaszt találjanak igazságos és jogos ügyeik intézésben."

36 Péter András kalotaszentkirályi tímár javaslatára megbízták a megválasztott vezetőséget azzal, hogy „Kalotaszeg magyarsága nevében a Magyar Szövetség útján szólítsa fel Erdély és a többi magyar vidékek összes magyarságát arra, hogy ők is tömörüljenek velünk együtt egy politikai pártban. Továbbá, hogy lépjenek összeköttetésbe Erdély minden nemzetének bármilyen című és irányú szervezetével, csoportjával és hívja fel azokat testvéri együttmunkálkodásra abban a törekvésünkben, melyet pártprogramunk foglal magában." Az Erdélyi Néppárt demokratikus programja, megválasztott vezetősége és a népgyűlésen hozott határozatok mind-mind az bizonyítják, hogy Kós Károly és elvbarátai egy demokratikus erdélyi néppártot hoztak létre. Ebben — mint láttuk — helyet biztosítottak Erdély más nemzeteinek is és velük szövetkezve tervezték megvívni a küzdelmüket. Kalotaszeg magyarságának politikai szervezetbe tömörülését, az Erdélyi Néppárt megalakítását a román sajtó élénken kommentálta. A dolog politikai jelentőségét megértették, mindegyik nagy terjedelmű cikkben foglalkozott azzal, s a legtöbb vezércikket is írt arról. A román lapok többsége megelégedéssel szögezte le a magyarság politikai aktivitásba való lépését, de ugyanakkor támadta az új párt programját. Az „Infratiera", amely már a gyűlés megtartásának a megakadályozását is követelte, a párt 9 pontjáról azt írta, hogy azok maximalista törekvések „Románia földjén."A Keleti Újság ezt már eredménynek tekintette, mert végre a román lapok komoly politikai ellenérveket próbálnak felsorakoztatni. Ugyanis addig minden magyar megmozdulásra az „irredenta vádját igyekeztek rásütni." Most azonban már csak az „Infratiera" tette ezt. Ugyanakkor a kolozsvári román kormánypárti lap higgadtan elemezte az új párt megalakítását és főleg az autonómia kérdését. Pedig abban ők is homlokegyenest ellenkező álláspontot foglalnak, el. A Keleti Újság ezt is pozitívumként állította be, Azt írta, hogy ezzel „elértük végre, hogy az autonómia kérdése nyíltan vitatható probléma lett." Szerintük ezt a hangulatváltást is a kalotaszegi politikai pártalakulás eredményezte. Ezzel megkezdődött az erdélyi magyarság román politikai életébe való belépése. Ugyanakkor elismerték, hogy a bánffihunyadi program „nyíltan maximalista programja az erdélyi nemzeti követeléseknek." ÖSSZEGZÉS ÉS KITEKINTÉS Az Erdélyi Néppárt megalakításáról Kós Károly az 1950-es évek végén írt egyik önéletírásában így emlékezett meg: „hívó szavunkra 1921 júniusában Bánffyhunyad piacára összesereglett népgyűlés, mely megalakította a romániai magyar nép első, radikálisan demokrata politikai szervezetét, az Erdélyi, illetve a 36 Keleti Újság, 1921. VI. 7. 37 Uo.: 1921. VI. 9.