A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 12. (Szeged, 2009)

SIPOS József: Az erdélyi magyarság gazdasági és politikai szervezkedése 1920-192l-ben

nyomására a lap a következő engedményt ajánlotta: Kalotaszeg népe bizonyára kész lesz arra, hogy a „maga pártalakulását javasló formában tegye meg," úgy, hogy azt a „további munkarend szervezetéül ajánlja, s addig működik, míg a Magyar Szövetség nagygyűlése általánosabb pártalakulással nem helyettesíti." Ez az engedmény azonban nem volt nagy. Sőt! Nagyon is öntudatos és a lehetséges kompromisszumnak csak a minimumát tartalmazta. Ezt bizonyítja az is, hogy a Keleti Újságnak ez a száma azt is megírta, hogy a kalotaszegiek csatlakoznak a Magyar Szövetséghez, de a „csatlakozásnak formát is adnak, a szövetségbe népkívánalmak kialakulásait hozzák bele"

35 Ez már világos beszéd volt! Ez azt jelentette, hogy Kós Károly és barátai azért is szervezték meg az Erdélyi Néppártot, hogy a nép, az erdélyi parasztság szociális kívánságait is bevigyék a Magyar Szövetségbe. Ezért nézzük meg az Erdélyi Néppárt megalakulását és programját. AZ ERDÉLYI NÉPPÁRT MEGALAKÍTÁSA ÉS PROGRAMJA 1921. június 5-én vasárnap a kalotaszegi falvak népe tömegesen özönlött Bánffyhunyadra. Felvirágzott szekereken, vonatokon és gyalogosan is érkeztek. A távolabb eső falvak négy-öt küldöttel, a közelebbiek ötven-kettőszáz fővel képviseltették magukat. Ott voltak Magyar-Vista, Tűre, Mákófalva, Darócz, Bojértelke, Egeres, Kis-és Nagy-Petri, Zsobok, Váralmás, Kelecel, Bikal, Kőrösfő, Gyerővásárhely, Simontelke, Kis- és Nagy kapós, Ny árazó, Magyarókerék, Bábony, Farmos, Sárvásár, Magyarvalkó, Jákótelke, Kalotaszentkirály, Zentelke, Sztána, Hídalmás, Középlak, Magyargyerőkolostor, Dormos, stb küldöttei és a Bánffyhunyadról összegyűlt férfiak és nők, akik mintegy háromezren voltak. A férfiak feketében, a templomkert rácsozata mögött pedig „ezer színben pompáztak a kalotaszegi ünneplőbe öltözött asszonyok. A gyűlésen megjelentek a kolozsvári Magyar Szövetség előkészítő bizottságának tagjai, akiket Sándor József vezetett. Jelentékeny számban jelen voltak a bánffyhunyadi román intelligencia és nép tagjai is. Ott volt Josef Popp dr. főszolgabíró, a szolgabíró és a rendőrség főnöke is. A rendet egyébként a bánffyhunyadi polgárokból szervezett alkalmi őrség tartotta fenn. A népgyűlést Bokor Márton református lelkész nyitotta meg. Majd Kós Károly beszéde következett. 0 a szervező bizottság megállapodása alapján először ismertette a szervezkedés célját és indokait. Különösen lényegesek voltak a gazdasági helyzetről elmondott gondolatai. Ezek a következők voltak: a pénzromlás miatt a munkabérek sohasem tudták a fogyasztási cikkek árát elérni, a forgalomban lévő kétféle pénz közötti változó valuta-differenciát lelketlenül kihasználta a spekuláció, az állam által kezdeményezett pénzbeváltásnál visszatartott 40 százalék jó időre megfosztotta Erdélyt a forgó tőkéjétől, a lánckereskedelem a drágaságot a lehetetlenségig fokozta, a gazdasági bajokat csak fokozta a rossz és bizonytalan közlekedés, a milliókat érő elmúlt évi gyümölcstermés, amit korábban sokszor külföldre szállítottak, most ott maradt a fákon, vagy megfagyott a fán, vagy az állatokkal kényszerültek feletetni a gazdák. Beszélt még a munkanélküliségről és az állatárak rohamos eséséről, ami 35 Keleti Újság, 1921. VI. 3