A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 10. (Szeged, 2007)

FORGÓ Géza: A makói Jókai Mór bizottság működése

Az oklevél napjainkban a Petőfi Irodalmi Múzeum Jókai-gyűjteményében van.

16 A magyar városok Jókai-ünnepségét szervezők úgy gondolták, hogy az író majd mindenhová ellátogat. Nem ez történt, és az első szegedi meghívásra adott Kemény Nándornéhoz írott nyüt levelében így utasította el a meghívást: „Az ötvenedik évforduló napját (hiszem, hogy szép nap lesz, de nehéz nap lesz valahogy csak keresztül élem). Hanem a ki azt hiszi, hogy ezután a nap után kezdődik még egy hónapig tartó dínom-dánom, szakadatlan ünnepség az nagyon túlbecsüli testi-lelki tehetségeimet. Az aranylakodalom után nem következhetnek csak mézeshetek. Mikor először keltem egybe múzsámmal, 1843-ban, ugyan keresztül tudtam volna magamat enni-inni a két magyar hazán is, de akkor sehová se hittak, most már hínak, de most már én is öreg legény vagyok, a múzsám is vén matróna már. Jobb nekünk itthon."

17 Major Miklós polgármester 1893. december 20-án háromtagú küldöttséget jelentett be Gerlóczy Károly budapesti alpolgármesternek a fővárosi ünnepségre, azonban néhány nappal később, a képviselő-testület december 28-i ülésén nem várt fordulatok történtek. Itt javasolták hivatalosan, hogy a polgármester vegyen részt a központi ünnepségen és vásárolják meg Jókai Mór összes művének díszkiadását a polgári leányiskolának. Ebből hosszas vita lett. Kökényessy Géza szerint, mivel már Csanád vármegye és több városi egylet is megrendelte „Makó városának azon műre szüksége nincsen." Bakos József főjegyző az „ügy fontossága miatt" névszerinti szavazást rendelt el. A képviselők kicsinyesek voltak és szomorú eredmény született: 13 igen, 31 nem. így „kimondatott, hogy a fölvetett indítvány indokaiból Jókai Mór müvének beszerzését a képviselet szükségesnek nem tartván a tanács eziránt tett javaslata elutasíttatik [..Ja egyben kimondatott, hogy a várost az ünnepélyen képviseltetni nem kívánja."

18 Major Miklós polgármester megpróbálta a képviselő-testületi határozatot megkerülni és csatlakozni a megyei küldöttséghez. Meskó Sándor alispán viszont úgy gondolta, hogy ha a város saját hatáskörében döntött — a megyét kihagyva — ünnepi rendezvényekről, díszközgyűlésről, akkor a polgármester „megyei küldöttséghez való csatlakozását, s a fővárosi ünnepségeken való részvételét megfontolandó körülménynek tekintem". Ez, ekkor illedelmes visszautasítást jelentett.

19 1894. január 6-án a Vigadóban rendezték a jubüeumi ünnepséget. A vendégeket Zala György erre az alkalomra alkotott Jókai-mellszobra fogadta. Az ünnepséget Eötvös József beszéde nyitotta, majd Komócsy József alkalmi ódája hangzott el. A számos köszöntők sorában Földváry Mihály Pest megye alispánja tolmácsolta a megyék és városok küldötteinek üdvözletét, közöttük Csanád vármegyéét és Makó városáét. Legvégül felolvasták a magukat képviseltető városok — Makó sajnos nem volt jelen — és megyék neveit, sorukban Csanádét is.

20 16 Benkő Andrea közlése. Petőfi Irodalmi Múzeum. 17 A Jókai jubileum és nemzeti díszkiadás története. 12. p. 18 Képviselő-testületi jegyzőkönyv 1893. december 28. 463/1893. MVL 19 A Jókai Mór Bizottság iratai. Makó Városi Levéltár 4901/1893. 20 A Jókai jubileum és nemzeti díszkiadás története. 31-49. p.