A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 10. (Szeged, 2007)

NAGYGYÖRGY Zoltán: Kárász Benjamin – a hazafi

ispán lett. A megyéhez tartozó helységekből a Bizottmány képviselői között Horgosról a harmincöt éves helyi elöljáró és nagygazda Császár Miklós (1814-1856) volt. Kárász Benjamin főispán, mint kormánybiztos, a hivatalában nagy erélyt fejtett ki.

18 így 1848 végére jelentősen sikerült visszaszorítani a szerb fölkelőket. Ezért 1848 decemberében a délvidéki csapatok egy részét a nyugati határra vezényelték át, midőn a bánsági magyar erők 1849. január eleji támadása már kudarcba fulladt. Kuzman Todorovity tábornok vezetése alatt álló szerb és a császári csapatok dél felöl 1849. január 16-án indultak meg. Céljuk, Szeged elfoglalása volt. A támadás miatt az országgyűlés és az Országos Honvédelmi Bizottmány 1849. január elején Debrecenbe tette át székhelyét. Több tízezer menekült Makón és környékén talált ideiglenes menedéket. A magyar csapatok feladni kényszerültek Bánságot és Bácskát. A visszavonuló csapatokkal az elhagyott falvak lakossága is menekült.

19 Ennek következtében Kárász Benjamin első intendesse, gróf Vécsey Károly (1807-1849) honvéd tábornok, a későbbi aradi vértanúk egyike, Délvidékről visszavonulóban a csapatával 1849. január 22-én Horgoson megpihenve másnap Kamarás-pusztán keresztül vonult Szegedre. Horgos lakói is, félve a szerbek brutális kegyetlenkedéseitől menekülni készültek a visszavonuló csapatokkal, mint a többi Délvidéki települések magyar lakosai tették, de a szegedi haderő őket maradásra biztatta. Vécsey tábornok kijelentette „Horgos megmentésére gondom lesz. Szegeden Vojnics őrnagy vezénylete alatt kellő mennyiségű ágyúval ellátva egy zászlóalj gyalogság, két század lovasság és mintegy 6000 felkelő áll készen. Szabadkán pedig Földváry őrnagy vezénylete alatt 3000 főnyi 90 csapat áll rendelkezésre" Február 11 és 12-én az újszegedi és szőregi csatákban már visszaverték a szerb felkelők támadását, akik Törökkanizsára, majd Kikindára vonultak vissza. így a menekültek visszatérhettek otthonaikba. A szerbek egy másik csapata február 11-én Horgossal átellenben is megpróbált átjutni a Tiszán, hogy az újszegedi támadókkal együttműködve oldalról ostrom alá vegye Szegedet. A Horgoson állomásozó nemzetőrök azonban a Tiszán való átjutást megakadályozták.

21 Gróf Vécsey tábornok, elrendelte hogy „minden nap 400 élelmiszerrel megrakott 99 szekér álljon készen." A fuvarozás jelentős részét a horgosiak vállaltak. Aztán 1849. február 16-án a szerbek Ó-Kanizsa felöl támadást indítottak Horgos ellen is. Ekkor Derra Kálmán honvéd őrnagy a szegedi 8. honvéd zászlóalj 3. századával Budzsák alatt megütközött az ellenséggel, és azt véres fővel visszaűzte.

23 A IV. hadtest új parancsnoka, Perczel Mór (1811-1899) tábornok pedig március 22-én a Szőreg és Szentiván között az újonnan elsáncolt négyötezernyi szerb tábort állásaiból kiverte, majd Pétervárad felé törve áprüis 3-án 18 ZSILINSZKY 188. o. 19 SZÁNTÓ 108. o. 20 ZSILINSZKY 219. o. 21 SZÁNTÓ XI., 114. o. 22 ZSILINSZKY, 220. o. 23 REIZNER: A régi Szeged, 139. o., SZÁNTÓ, XI., 114. o.