A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 9. (Szeged, 2006)

MEDGYESI Konstantin: Kisvárosi demokráciaépítkezés és a rendszerváltó makói polgármester

KISVÁROSI DEMOKRÁCIAÉPÍTKEZÉS ÉS A RENDSZERVÁLTÓ MAKÓI POLGÁRMESTER* MEDGYESI KONSTANTIN Sánta Sándor (a rendszerváltozás utáni első szabadon választott makói polgármester, FKgP): — A háború utáni kort gyermekként éltem meg. Akkor mindent átszőtt a politika, a legegyszerűbb emberekét is. Folyamatosan változtak például a tulajdonviszonyok. A szüleimnek is volt néhány hold földjük, amit Rákosiék alatt elvettek. Emlékszem, az elemiben a harmaduk osztályba jártam, amikor az édesapám ment valamiféle érdekvédelmi tüntetésre. Ez a Rákosi-időkben nem mindennapos esemény volt. Utána jöttek érte, kihaUgatták. A kommunisták figyeltek rá, hogy az emberekben rettegés legyen. Nem tudtuk, ha elviszik, vissza jön-e egyáltalán. Már korán érdekelni kezdett a közélet. A Szabad Európát rendszeresen haügattuk. Tanáraimnak meglepetést okozott, hogy nem humán pályára mentem, ami esetleg a politikát is feltételezte volna, hanem az orvosira felvételiztem. Az orvosi egyetemen is sok időt töltöttem történelmi témájú könyvek tanulmányozásával. Folyamatosan figyeltem a politikát, ugyanakkor számomra nyilvánvaló volt, azzal a rendszerrel, amelyik kivégeztette Nagy Imrét, nem lehet közösséget vállalni. Felszólítottak, lépjek be a KISZ-be, nem akartam. Jöttek apámhoz, hogy nagy összegű társadalmi ösztöndíjat kaphatnék, de van egy probléma, még nem vagyok benne a KISZ-ben. Az apám azt mondta, vegyék úgy, már benne van. A későbbiekben viszont nem tudtam velük tartani. Az orvosin kaptam egy aranyos kis évfolyamtársat, egy orvostanhaügató nőt, aki engem figyelt, segített, mert úgymond politikaüag nem voltam érett. Szereztem egy sportsérülést, amit a mai napig nyögök. Eltört a nyakcsigolyám, emiatt nehezen tudtam az orvosi táskát cipelni. A koüégák rábeszéltek, az évek óta üresen áüó osztályvezetői, városi főorvosi áüást fogadjam el és töltsem be. Kötelező volt államigazgatási vizsgát tennem. Elvégeztem négyessel. Szerettem az osztályvezetői munkát. Egy idő után azonban nem bírtam azt a légkört, ami az akkori városi tanácsnál kialakult. A közigazgatást végül is a városházán, Forgó István tanácselnök asztalánál zajló vezetői értekezletek kapcsán tanultam meg. A pártbizottság vezetése egyébként engem akart városi kórházigazgatónak, de miután nem léptem be a pártba, mindenütt egy kicsit akadályoztak. * E tanulmány a 2001/2002-ben a rendszerváltó időszak Makójáról folytatott interjús kutatás anyagából készült. Az írás műfaja riport-szociográfia. A műfaj lényege, hogy interjú- és dokumentumtöredékeken keresztül rajzolódik ki egy kép a címben megjelölt témáról. E publikáció a riportrszociográfia műfaji keretein túlmenően jelenkor-történeti forrásközlésnek is minősül.