A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 9. (Szeged, 2006)
FÁRI Irén – NAGY Ádám: Szegedi iskolák, egyenruhák, jelvények a két világháború között
DUGONICS ANDRÁS PIARISTA GIMNÁZIUM MA SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM TERMÉSZETTUDOMÁNYI KAR DÉKÁNI HIVATALA, BOLYAI (MATEMATIKAI) INTÉZETE A legrégibb, legnagyobb tekintélyű fiúgimnázium a kegyesrendiek vezetése alatt álló szegedi városi római katolikus Dugonics András Gimnázium volt. 1721 őszén indult meg a tanítás 110 tanulóval. Az Aradi vértanúk tere és a Tisza Lajos krt. határolta telekre 1886-ban épült föl Bachó Viktor terve alapján a piarista gimnázium és rendház. 5 1922-ben került az intézet elnevezésébe Dugonics András neve. (34. kép) A két világháború között a nyolcosztályos gimnáziumban mindig hatszáz fő fölött volt a tanulók létszáma, három tanévben, 1924- 1927-ben hétszáz fő fölött. A diákok többsége helybeli, szegedi volt, innen kerültek ki a város későbbi vezető tisztségviselői. Arányukat és számukat tekintve mindhárom fiú gimnáziumban a legjellemzőbb réteget a köztisztviselői és értelmiségi származású diákok alkották. Az altiszti réteg, mely jelentős tömböt képviselt a középiskolákban, a Dugonics Gimnáziumban volt magasabb. Teljes tandíjat (100 pengő) a tanulók fele fizetett, A négy fokozatú tandíjkedvezmény I. fokozatába tartoztak (80 P) a legtöbben, 20 % körül. A teljes tandíjmentességet kapott diákok száma mindössze 3 % körül mozgott. Mindhárom szegedi fiúgimnáziumban közös, hogy a zsidó tanulók magas arányban voltak képviselve, az 1930-as évek közepéig a tanulók egynegyede, egyötöde. Számuk az 1939-ben a középiskolákra is kiterjesztett numerus clausus miatt jelentősen csökkent. Sajátos jelenség, hogy egészen a zsidótörvényekig az izraelita diákok többsége a katolikus gimnáziumba járt, szemben a két állami középiskolával, ami egyedinek mondható olyan városban, ahol a felekezeti iskola mellett másik, állami fenntartású gimnázium is működött. A hagyományok, a magas oktatási színvonal és a kiszámíthatóság a sűrűn változó és bizonytalan besorolású Barosshoz képest kiemelt helyet biztosított a Dugonics Gimnáziumnak a szegedi középiskolai választékban. 1935-ben a tanügyi reformmal kapcsolatban új közoktatásügyi igazgatást is létr rejött. Az ország területét nyolc tankerületre osztották, továbbá az egyházi hatóság alá tartozó középiskolákat az illetékes egyházi hatóságok saját szabályaik szerint igazgatták. A Dugonics András Gimnázium fenntartója: Szeged szab. kir. város volt, az intézmény a Katolikus Középiskolai Főhatóság igazgatása és felto ügyelete alatt állt. Az iskolát megszüntették 1949. augusztus 31-én. Az intézet fegyelmi szabályai előírták, hogy tanulóik az intézeten kívül álló egyesületeknek a nyári vakációban sem lehettek tagjai. A gimnáziumot jelképező egyensapkáról az iskola 1935-36. évi Értesítője a következőket írja: „tilos az egyetemi hallgatók tányérformájú sapkaviselete és helyette ajánljuk a jelenlegi gyalogság sapkáját, sötétkék színben, világoskék szegessel, piarista címerrel és oldalt a szokásos ezüst, ill. arany osztályjelzéssel. A vidékről bejáró tanulókra kötelező ez a sapkaviselet. " 59 (35-36. kép) 57 T. K. M. 2000, 346-347. 58 ANGYAL 1996, 48. 59 TIHANYI 1936, 133.
