A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 7. (Szeged, 2004)

PÁL József: A szegedi zsidóság 1918 előtti gazdasági és társadalmi szerepe, a hitközösség és a zsidó egyletek szociálpolitikai tevékenysége

Zsinagóga Letelepedés után a szegedi zsidók bérelt helyiségben rendeztek be imaházat, de hozzáfogtak egy zsinagóga építéséhez is. Telek iránti kérésüket a tanács azonban 1792-ben elutasította, és a helytartótanácshoz való folyamodványuk sem hozott eredményt, csak 1803-ban, a Korona utcában épült fel a zsinagógájuk, de az építkezést a város tanácsa csak szigorú méretbeli korlátozásokkal engedélyezte, így az épület meglehetősen kicsi — 22,15 m hosszú és ll,37m széles volt. (Területe: 142,2 m

2 és 56,9 m női karzat) Szerény volt a berendezése is: 129 férfi imaszéket és a női karzaton pedig 99 imaszéket helyeztek el.

111 így rövidesen kinőtték az épületet, és 1825-ben új zsinagóga építéséhez fogtak. A régit lebontották, és az új elkészültéig ismét egy kibérelt helyiségben tartották az istentiszteletet. A városi tanács gáncsoskodása miatt, 1839-ben egy úgynevezett teremépületet építettek, melynek elkészülte után, ide költözött a bérelt helyiségből a zsinagóga, és 1843-ig ezt használták zsinagógaként. A második zsinagógát csak 1843-ban tudták fölépíteni, a Korona és a Zsinagóga u. sarkán, a mai Hajnóczi u. 12. Sz. alatt. Az avató ünnepséget 1843. máj. 19-én tartották.

112 Méreteit tekintve, jelentősen felülmúlta az első zsinagógát: hossza 29,9 m, szélessége 16,5 m, a belső templomtér 344 m

2

, a női karzat alapterülete pedig 257,7 m

2 volt. A második zsinagóga elkészítésével a teremépület feleslegessé vált, és ezért kettéválasztották egy alsó és egy felső emeletre. A földszinten a fiúiskola négy osztályát, az emeleten pedig a hitközség gyűléstermét rendezték be.

113 A második zsinagóga sem tudta azonban megoldani — a zsidóság létszámának gyarapodása miatt — az egyre növekvő helyigényt. A 19. sz. második felében ezért állandóan felszínen volt egy új zsinagóga építésének gondolata. A város most már nem gördített akadályt az építkezés elé, sőt 40 ezer koronával maga is hozzájárult ahhoz. A zsinagóga építési munkálatainak megkezdése után, rövidesen egy új székház építéséhez is hozzákezdtek, a Margit (ma Gutenberg) u. 20 sz. alatt. A templom 623669 K-ba, a székház pedig 149419 K-ba került.

114 Mindkét épületet 1903. máj. 19-én avatták.

115 Az új zsinagóga hossza 48 m, szélessége 34,5 m., a fő és mellékhajók együttes alaprajza 815 m

2

. A rabbi külön bejáratával, a kórus (487 m

2

) valamint az orgona számára kialakított karzatokkal és az előtérrel együtt 1483 m

2 területet foglal el.

116 m TORKOS - OLÁII: i. m. 22-23. p. 112 Uo. 26-27. p. 113 Uo. 26-28. p. 114 Sz.N. 1904. márc. 30. 115 TORKOS - OLÁH: i. m. 35-39. p. 116 Uo. 40. p.