A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 6. (Szeged, 2003)
GLÜCK Jenő: Az aradi 1848/49-es gyűjtemény és a 13 vértanú emlékezete
részt kezdeményezés indult a vértanúk sírjainak áthelyezése érdekében. Az ismert esetekben a polgármester hivatalosan megkereste a jogutódokat. Damjanich János és Lahner György esetében a mácsai uradalmat birtokló Károlyi családhoz fordult, akik hajlandóknak mutatkoztak teljesíteni a kérést. 58 Átadásra került volna a sírjukat díszítő emlékmű is, amelyet 1862-ben Károlyi Ella grófnő emeltetett. 59 Leiningen-Westerburg Károly tetemét sógora Urbán Gyula volt képviselő, monyorói birtokán helyezték el, ideiglenesen. Mivel 1879-ben az Urbán-család a birtokot eladta és a vevő nem nyújtott kellő biztosítékot a vértanú sírboltjának, illetve koporsójának biztosítására, az özvegy kívánságára átszállították a borosjenői róma katolikus templom sírboltjába. A plébániatemplom patrónusa — a Solymossy-család — hozzájárulását adta 1910 november 7-én kelt engedélyében. Leiningen tábornok szívét felesége kérésére monyorói temetése előtt ezüst urnába zárták és elhunytáig megőrizte. Végrendelete alapján, a szívet koporsójába helyezték és az urnát pedig az aradi 1848-49-es múzeumba letéteményezték. Rövid válaszában hozzájárulását adta a Dessewffy család is. Nincs nyoma Kiss Ernő családja válaszának. 60 Vécsey Károly holttestét felelsége barátnője Urbányiné Hegyessy Katalin 50 arannyal váltotta meg a hóhértól és az aradi temetőben a Rosa-család kriptájában helyezték el. Felesége halála után (Zsombolya 1906) az intézkedés joga a sírról örököseire szállt át. Felhatalmazásuk alapján 1916 július 7-én Varjassy kezdeményezésére és egy hivatalos bizottság jelenlétében a koporsót felnyitották és a csontmaradványokat selyempapírba burkolv egy ládába csomagolták, lepecsételték és az 1848-49-es múzeumban helyezték el. 61 Lépések történtek Lázár Vilmos és Schweidel József nyugvóhelyének feltárására, valamint a szintén ott kivégzett Kazinczy Lajos és Hauk Lajos sírjának feltárására. A bécsi hadügyminisztérium az 1912-ben kezdeményezett feltárást végülis engedélyezte, amire a megfelelő előtanulmányok nyomán 1913 október 20 és 21-én került sor. Schweidel József és Lázár Vilmos exhumálását dr. Bartucz Lajos és dr. Lenhossék Mihály nagytekintélyű szakemberek hitelesítették. E földi maradványokat is ládába csomagolva átadták az aradi 1848-49-es múzeumnak. 62 Az 1849 október 25-én agyonlőtt Kazinczy Lajos ezredes sírjának nyomait később, 1914 elején, azonosították. A világháború kirobbanása a további eljárást megakadályozta. Hauk Lajos alezredes sírjára vonatkozólag nem kerültek elő bizonyítékok sem a helyszíni kutatás, sem a várplébánia különben hiányos anyakönyve nyomán. így 58 GLÜCK Jenő: Adalékok Damjanich János és családja életrajzához. Tisicum XII, Szolnok 2001, 401-402. 59 A ma létező mácsai kastély helyén a 48-as időszakban egy szerényebb épület és park állt. 60 Az aradi vértanúk I. 313-318, Aradi Közlöny 1916 VII 8, K.P. 123/1916. 61 Az aradi vértanúk I. 322-337, 397. Az aradi múzeum 1951-ben kezdett újjárendezése alkalmával végzett leltárellenőrzés folyamán megállapítást nyert, hogy a kérdéses pecsétek hiányzanak. 62 K. P. 41/1913, Város 25690/1913. Az aradi vértanúk I 322-337. 63 PATAKI Sándor közlése, aki KARA Győző munkatársa volt a 13 vértanú kérdésében folytatott kutatásai keretében (1952).
