A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 6. (Szeged, 2003)

GLÜCK Jenő: Az aradi 1848/49-es gyűjtemény és a 13 vértanú emlékezete

állapította meg, beleértve 69-et, akiket rangjuktól megfosztva közlegényként besoroztak.

22 Márki Sándornak kutatásai aradi monográfiája kapcsán 1890 körül 464 fogoly nevét eredményezték. Közülük 16 főt kivégeztek, a többieket különböző büntetésekkel sújtották, elsősorban 183-at, akik fogságukat „vasban" töltötték.

23 Kovách Géza legújabban közölt adatai szerint 1849 augusztus 22 és 1850 március 20 között, az aradi várban 548 terhelő ítélet született. Ezek között halálra szólt 209 és kivégeztek 16-ot.

24 Valójában az aradi hadbíróság működése 1852 március 18-ig tartott. A megye 1852 március 8-án jelentette, hogy 22 személy adós fogsága idején kapott élelmezése díjával.

25 Közismert, hogy a megtorlások közepette nemzetközi felháborodás késztette Bécset, hogy visszafogja Haynau véres terveit. Nem felejthetjük el, hogy a megkegyelmezettek lépéseit szorgos ellenőrzés alatt tartották, főképpen 1857-ig. Arad megyében számosan telepedtek le az aradi, budai, temesvári és nagyváradi elítéltek közül. Sűrűn szerepelnek a jelentésekben Fábián Gábor, Mülek Ferenc, Simonyi Lajos, Szálbeck György, Szőke Károly, Urbán Gyula, Sigismund Papovici képviselők, Vörös Antal alispán, stb.

26 Külön fejezetet jelentettek a görögkeleti román papok, akik a magyar forradalom oldalán igyekeztek egyházuk elszakadását kivívni a szerb főpapság uralma alól. Ezek közül különös megfigyelés alatt álltak az eredetileg halálra ítélt Caracion pécskai és Stoichescu lippai esperesek.

27 Az Aradon végrehajtott megtorló intézkedések csúcspontja a halálos ítéletek végrehajtása volt, elsősorban a 13 vértanú 1849 október 6-án történt kivégzése. A kezdetet Ormay (Aufenberg) Norbert (1813-1849) cseh származású honvéd-vadászezredes pere és kivégzése jelentette, akit Bangó Petővel az aradi vésztörvényszék helyettes közvádlójával együtt Ujaradon rögtönítélő törvényszék elé állítottak, mivel a vár még részben orosz megszállás alatt állt. Augusztus 22-én hozott ítéletet ugyanazon a napon végrehajtották. Temetésére az aradi Otemetőben (a mai Victoriei sugárút) a református lelkész vállalkozott, aki a kivégzés alatt is mellette volt, mivel a korabeli Aradon evangélikus egyházközség önállóan nem működött.

28 Sírja csakúgy mint az aradi 1849 február 8-iki utcai harcok 84 áldozatának nyugvóhelye zarándokhellyé vált. Bangó Pető sírja a későbbiekben nyomtalanul enyészett el.

29 22 CSUTAK Kálmán: Aradi fogságom alatt írt adatok az 1848/49 évi szabadságharc, különösen az Erdély havasai ellen vezetett hadjáratról. Pest 1868, 206. 23 MÁRKI Sándor: Arad szab. kir. város és Arad vármegye története. Arad 1895, 2 607. 24 KOVÁCH Géza: Az Aradon elítélt honvédtisztek. Szeged, 1999. október 10-20. 25 Nemzeti Levéltár Arad. Császári - kormánybiztosi iratok. 2354/1852 QÍÖV. CS. K.). 26 Uo. 89/1850, Elnöki 18/1851, 15/1852. Az 1848-1849 évi első népképviseleti ... 694. 27 Magyar Hírlap 1850. VII. 11. 28 Az aradi vértanúk. Összegyűjtötte, a szöveget gondozta, a bevezetőt, tanulmányt és jegyzeteket írta KATONA Tamás: Budapest, 1979, II. 62-64, 68, PINTÉR Lajos: Az aradi tizenhárom vértanú. Bukarest 1973, 69-78. 29 Legutoljára az ötvenes években történt kísérlet legalább sírhelyének hozzávetőleges megállapítására az aradi múzeum munkatársai részéről.