A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 6. (Szeged, 2003)

NAGYGYÖRGY Zoltán: Horgos helytörténetének kutatása és kultúrájának helyzete

ténete a régészeti leletek fényében (Zenta, 1971), a Középkori települések Északkelet Bácskában (Újvidék, 1983), a Kanizsa múltja a régészeti leletek fényében (Kanizsa, 1986), és A Kis-Horgosi templomrom ásatása (Kanizsa, 1993) című könyveiben. 1981/82-ben Ricz Péter, a szabadkai városi múzeum régésze feltárta a Budzsáki part (lásd: Vaskapu, korabeli település) rézkori temetőjét. Az idő folyamán ezen ásatásokból gazdag leletek kerültek a szegedi, szabadkai, és a zentai múzeumokba. 1994/96-ban az újvidéki vajdasági múzeum régésze Stanko Trifunovic nem tartva be a régészet nemzetközi szabályait, egyedül politikai indíttatású ásatásokat végzett Zsilinszky Mihály egykori földbirtokán (lásd a mai: Zsilinszky földek), a Madarász-tó melletti, a korabeli térképeken már jelzett megye-határút menti, feltehetőn kunok lakta őrtanya helyén (lásd térképjelzés: Diversorium), A belgrádi lapok világszenzációként hozták, hogy Horgostól nem messze, az országhatár közelében már a IV-V. században éltek szlávok. Erre reagálva három nemzetközi tudományos tanácskozás is foglalkozott vele, amelyen a szakemberek elvetették a szlávoknak az antik korban való megjelenéséről szóló elméletet (lásd: Magyar Szó, Újvidék 1995. október 19-én a 13. oldalon, és 1995. október 26-án a 9. oldalon). A szlávoknak nem volt szokásuk lápos árterületekre, vízpartokra települni! Mind ezek ellenére 2003. szeptember végén az említett régész, a szerb államhatalom támogatásával tovább folytatja az ásatásokat. A szabadkai múzeum régészei ettől mostmár teljesen elhatárolják magukat Qásd: Magyar Szó, Újvidék 2003. november 1-2-án a 7. oldalon). 1996/97-ben az újvidéki és szabadkai régészek gyors mentőásatásokat végeztek a készülő európai autóút mentén: a Kis-Horgosi major mellett, a Buzgány (Buzkán) major, a mai Kelemen földek (lásd dr. Kelemen Béla /1863-1944/, szegedi ügyvéd), valamint a Kender-tó mellett (lásd az egykori Láda-tó mai északkeleti része) készült vízülepítőnél. Szintén megelőző mentőásatásokat kellene végezni az országhatár-zónába eső Buzgán (Buzkán) halom (mai neve: Kurva domb, néhol Kurta dombnak említve) mellett elterülő Buzgány pusztán (lásd: Buzkán szállása — egy 1333. évi oklevélben szerepel Kun IV. László /1262-1290/ magyar király rokona, a kun nemzetségű Arbuz, akinek fia a Buzkán fejedelem), amely helyre az új határátkelőt tervezték. Tény, hogy sok-sok feltáratlan kincset rejtenek Horgos környékének lankái, és a műemlékszámba menő, egyre fogyatkozó halmok (Ezen Tisza menti térségre lokalizálta több régész is a hun vezér, Attila (400-453) temetkezési helyét). Tudni kell, hogy a Horgos külterületéhez tartozó, szerb betelepítettek által létesített Kis-Gyála részén, a Sas halmot 1970-ben elhordták a Tisza áradásakor a magyarkanizsai töltéshez, akárcsak a Buzgány halom déli környékét, a Folyó semlyékes mellől. A Kántor semlyékből (mai nevén: Degelicá) egykoron kiemelkedő Kukora halmot 1997-ben szintén elhordták az európai autóúthoz. A Vaskapu halom (később Agyú domb, majd Tévedő domb, ma Kiserdő domb) és a Marinka halom (ma Kapros domb) jó részét mára szintén elhordták. Ilyen veszélyeztetett még a: Kun halom, a Hegyes halom (mai neve: Szűcs halom), és a Béka halom, stb. melyeket folyamatosan beszántanak. A tervezett új határátkelőhely kiépítése és