A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 5. (Szeged, 2002)

FORRÁSOK - FÁRI Irén: 1848-as szegedi relikviák. Baurnfeind Gyula levelei családjának

Baurnfeind Gyula további sorsáról a dokumentumokkal együtt megőrzött kisméretű cédula tudósít, melyen a következő szöveg olvasható: A foradalom után a Rácokkali Tsatában Szentamáson megsebesült és ithon 21 Julius Este 9 órakor meghalt életének 19 Evében eltemetetett 23 án 848. A feljegyzés az első magyar, — kudarcba fulladt — katonai hadműveletről szól. Baurnfeind Gyula halála az önvédelmi harc kezdetén, az első csaták egyikéhez köthető. Szenttamás a Bácskában, a Ferenc csatorna partján található. A rómaiaktól származó sáncrendszerét a déli országrészben szerveződő szerb felkelők megerősítették és előretolt támaszpontként használták, ahonnan gyakran kicsaptak zsákmányszerző céllal a környék magyar és német településeire. A magyar hadvezetés első célpontja Szenttamás lett. A térségbe vezényelt kormánycsapatokat az elrendelt mozgósítással nemzetőrökkel egészítették ki. Az április 7-én , az uralkodó által jóváhagyott 1848 évi 22.sz., „A nemzeti őrseregről" szóló törvénycikk biztosította kereten belül hozták létre az első tíz honvéd zászlóaljat. A nemzetőröktől eltérően azonban a katonáskodást nem kötötték vagyoni cenzushoz, a háromévi szolgálatot vállaló önkénteseket a sorkatonaság szabályai szerint képezték ki és szerelték fel. Az új alakulatok toborzását országszerte május 20-án kezdték meg. Az első időszakot a bizonytalanság jellemezte az újoncok kiképzésének, ellátásának, felruházásának mikéntjére vonatkozóan. A részletes toborzási utasítás csak május 30-án jelent meg, ekkor jelölték ki a hadfogadó központokat is. Szegedet a 3. zászlóalj alakulási helyének jelölték ki, ahová Bihar, Békés, Arad, Csanád, Csongrád, Krassó, Temes és Torontál megyék területéről, ül. Nagyvárad, Arad, Gyula városokból irányították a jelentkezőket.

24 Azt, hogy a rendkívüli események hatására, vagy csupán nyári szabadságra utazott haza Baurnfeind Gyula, nem tudjuk, mindenesetre június elején ismét itthon tartózkodott. Mint a királyi tábla helyettes jegyzője június 13-án kérvénnyel fordult a város közgyűléséhez, hogy tiszteletbeli jegyzői kinevezését támogassák. Tisztelt Közgyűlés! Mint a férfiúi kort majd-majd elérendő a tevékenység terére óhajtanék lépni s azért kérem a tisztelt közgyűlést méltóztassék a célomhoz tiszteletbeli jegyzővé leendő kineveztetésem által juttatni. — maradván A Tisztelt Közgyűlésnek alázatos szolgája Baurnfeind Gyula Kir. Tab. h, Jegyző

15 A közgyűlés a kérelmet a tanácshoz utasította véleményezésre, döntés, úgy tűnik nem született az ügyben. 23 KEDVES 1998.114-116. 24 URBÁN 1978. 225-257., HERMANN 2001. 47-55. 25 CsmL Szeged város Közgyűlési irtatok 75/ 1848. június 13. G.TÓTH 2000. 89.