A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historiae Literarum et Artium, 1. (Szeged, 1997)

Tóth Attila: Az elmékművek mint a nemzettudat és a hatalom propagandaeszközei

Róna József: Kossuth-szobor (1902) Zielinszky Szilárd: Bertalan Lajos-emlékoszlop (1903) Fadrusz-Rollinger: Tisza Lajos-szobor (1904) Szécsi-Mátray-Pásztor: Vásárhelyi Pál-szobor (1905) Ifj.Vastagh György: Klauzál Gábor mellszobra (1906) Ligeti Miklós: Erzsébet királyné-szobor (1907) Árvízi áldozatok emlékoszlopa (1909) Mária a gyermek Jézussal-szobor (1909) Fischer: Corpus (1909) Vigh Ferenc: Makó Lajos portré (1910) Ifj.Vastagh György: II. Rákóczi Ferenc-szobor (1912) Markup Béla: Rapaics Radó-emlékoszlop (1912) Margó Ede: Dankó Pista-szobor (1912) Stróbl Alajos: Széchenyi István-szobor (1913) Stark Ádám: Szentháromság-emlékmű (1913) Horváth Géza: Markovits Iván-portré (1913) Zala György: Deák Ferenc-szobor (1914) A gyarapodás imponálóan gazdag. Ennek hátterében a város újjáépítésével megteremtődött városképformáló lokálpatriotizmus, a helyi polgárság lelkes mozgalma volt. Ezek élén a kivételes szervezőtehetségű, városszerető polgármester Lázár György állt. Egymást érték a gyűjtő kezdeményezések, gombra módra szaporodtak a városban a szoborbizottságok. Ezek többsége a millennium tájékán alakult. Egyszerre több emlékműre, szoborra is adakoztak. Kossuth szobrára például 1894. márciusától gyűjtöttek, Tisza Lajoséra 1898-tól, Erzsébet királyné emlékművére 1901 februárjától, Rákóczi szobrára 1903 októberétől, Dankó Pistáéra ugyanezen évtől, Deák Ferenc emlékművére is 1903-tól. Különös, de sajátosságok figyelhetők meg abban, hogy kik kaptak szobrot a Délvidék fővárosában. A honfiúi érzelmek keveredtek a lokálpatriotizmussal. A nemzet emlékműállító mozgalmának engedve Szeged népe is megalapozta a maga nemzeti panteonját. A legkorábbiak egyike a szegedi Kossuth-szobor, az egészalakos emlékszobrok felállításában csak Miskolc(1898), Marosvásárhelye 899) és egy nappal Cegléd(1902. szept. 18.) előzte meg.

15 Az emlékmű egyúttal Kossuth híres szegedi toborzóbeszédjének is hivatott volt emléket állítani, nevezetes szavait rá is vésték a talapzatra: „ Szegednek népe nemzetem büszkesége " A város nemzeti panteonjának sorába illeszkedik II. Rákóczi Ferenc lovasszobra is. Ebben is a város polgársága igen figyelemre méltó hazafias bátorságról és kezdeményezőkészségről tett tanúbizonyságot. Rákóczi fejedelemnek ugyanis ez az első emlékműve Magyarországon. Szeged jócskán megelőzte emlékműállításával a fővárost, ahol csak 1937-ben állították fel a fejedelem lovasszobrát.

16 15 Ádámfy József: A világ Kossuth-szobrai. Budapest, 37-41. 16

II. Rákóczi Ferenc szobra Budapesten áll, a Kossuth téren, Pásztor János alkotása. Budapest köztéri szobrai 1692-1945 katalógus. Budapest, 1987. 153. 99