A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 4. (Szeged, 2003)

Nagy Netta: Virág- és kertkultúra három Szeged környéki településen

olyan alkalmak, amikor meghatározott díszekre van szükség Péntek János hívta föl a figyelmet Kalotaszeg tanulmányozása kapcsán.

61 A továbbiakban elsősorban saját gyűjtésünkre támaszkodva vesszük szemügyre, hogy a virág milyen szerepet tölt be az egyén illetve a közösség életében. Vannak-e olyan virágfajok illetve fajták a vizsgált településeken, melyek egy-egy alkalomhoz, szokáshoz kötődnek? Melyek azok a virágok, amiknek belső tartalmat, szimbolikus jelentést tulajdonítanak a közösség tagjai? Ezekre a kérdésekre a templomdíszítés, az ünnepi alkalmakhoz kötődő virágajándékozás és a halottak napi virágkultúra tanulmányozásán keresztül próbálunk meg választ adni. A templom díszítése virágokkal Az egyház még a 12. szazadban is ellenezte a templomok belsejének élő növényekkel való dekorálását, mert a szent helyhez csak nemes anyagokból, aranyból, gyöngyökből, drágakövekből készült virágcsokrok illettek.

62 Bálint Sándor említi, hogy a 17. századi evangélikus zsinatok határozata értelmében megtartandó az a szokás, hogy a diákok pünkösdkor zöld gallyakkal ékesítsék föl a szent épületeket.

63 Napjainkban a templomokat szinte kizárólag élő virággal díszítik, az oltárok és a szobrok művirággal nem díszíthetők.

64 Mindhárom településnek római katolikus temploma van. A templom díszítését a templom gondnoka, a harangozó és a kántor, nagyobb ünnepek előtt az egyházképviselő tagok és családtagjaik végzik. „A templomkertbe sok hóvirág van, tavasszal ezzel szoktam díszíteni. Mög aztán azért gondozom a kertembe a virágokat, hogy jusson a templomba is belüle. Van sok gyöngyvirágom, aztán nyáron nyílik a rezgő, szentőtt morzsika, van páfrány. Ezökkel mindig lehet szép csokrokat csinálni. " Előbb a katolikus egyházi év ünnepeihez kötődő templomdíszítést, majd az életfordulók egyházi szertartásaihoz kapcsolódó templomdíszítést tekintjük át. Az évkezdő adventtől az évzáró András-napig sok ünnepe és jeles napja van a katolikus egyháznak. Igyekszünk közülük kiemelni azokat, ahol a virág általában véve hangsúlyos szerepet kapott. Advent négy hete böjti időszak, ilyenkor a templomot egyáltalán nem virágozzák. Karácsonykor mindhárom településen karácsonyfát állítanak a templomban. Kora tavasszal hóvirág, majd jácint és nárcisz kerül a vázákba. Nagyböjt alatt, hasonlóan az adventi időszakhoz visszafogott a díszítés, vagyis az oltárt egyáltalán nem virágozzák, csak a szentek szobraihoz tesznek néhány szálat. „Nagyböjt negyedik vasárnapján már lehetne díszíteni az oltárt, de mi nem szoktuk."*

6 Virágvasárnap Balástyán néhány szál nárciszt és szegfűt tesznek az oltárra. Nagypénteken készítik el a szent sírt. Húsvétkor a főoltár mellett a szent sír a tempPéntek 1985. 140. Verebélyi 1994. 328-329. Bálint 1998.446-447. Juhász 1996.35. Gulyás Anna közlése Gulyás Anna közlése 145