A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographicae 1. (Szeged, 1995)

Szőke Ágnes–Tímárné dr. Balázsi Ágnes: Kísérlet a hódmezővásárhelyi szőrös párnavégek színvilágának meghatározására

Egy etnikum tárgyi és szellemi hagyományait leginkább a köznép őrzi. Idegen kultúra hatását csak bizonyos mértékben, ízlése szerint formálva vesz át hosszantartó együtt vagy egymás mellett élés esetén. Mint ismeretes, népi vászonhímzéseink fennmaradt korai darabjainak készítési ideje a 17-18. századra tehető. Ez az időszak a török hódoltságot, és az azt követő száz évet jelenti, ezért az idegen kultúra hatása népi vászonmunkáinkon is mérhető. A török hatást mutató munkák legjellemzőbb példáit elsősorban az erdélyi népi hímzések között találjuk. Erdélyben már a hódoltság előtt ismert volt a keleti ornamentika kereskedelmi kapcsolatok révén. így sok eredeti török vászonhímzés is került hozzánk. Ugyanígy kedvelt volt a keleti szőnyeg is. A legújabb gyűjtésekkor olyan kései (18. századi), erdélyi megrendelésre készült darabokra akadtak, melyeken török hatással alakuló székely motívumokfigyelhetők meg.

8 Palotay Gertrud, a már korábban említett munkájában, a hazai gyűjteményekben fellelhető eredeti török, valamint török hatású úri- és népi vászonhímzéseket elemzi. Főúri udvarokban magyar és török hímzők egyaránt dolgoztak. Azonban az úri hímzések közvetítő hatását csak feltételezni lehet, de konkrét példákkal alátámasztani nem. Ezt a megállapítását erősíti meg azzal a nemzetiségieknél talált ellenpéldával, miszerint a „tótság" hímzésein a török díszítmények felföldi úri munkákon fellelhető elváltozásokkal szerepelnek. Az úri hímesek általában olyan darabokon fordulnak elő (terítők, függönyök, nyeregtartók stb.), melyek a népi használatban nincsenek meg, vagy ha meg is vannak, hímzéssel sohasem díszítettek.

10 A népi hímzések általában lepedőszéleken, vászonkendőkön, párnavégeken maradtak fenn, vagyis az új hatások az úgynevezett házöltözet díszítményeít alakították elsősorban. Ősi hímzőkultúrával, hagyománnyal rendelkező területek emlékein jól megfigyelhető, hogy a nép milyen mértékben veszi át, milyen módon alkalmazza az idegen motívumokat, mintaszerkesztést, színeket. Mindezekre a legközvetlenebb hatásnak kitett erdélyi népi hímzésekből sok szép példát hozhatunk mind a keresztszemes, mind az írás után készült munkákból. A török vászonmunkákon szereplő motívumok a szőnyegekről kerültek át a hímzésre. A korábban említett okok miatt a szőnyegek közvetlenül is hathattak az erdélyi népi hímzésre. Például a szőnyegek keretdíszének hármas osztása szolgálhatott mintaképül a párnavégek 8 Lédács Kiss Aladár - Szüts Bélárié 1977.1, 71-74. képek: T. 35-T. 39. 9 Palotay Gertrud 1940. 29. 212. lábjegyzet. Viski Károly 1941. 275-276. 10 Palotay Gertrud 1940. 44. „Érdekes, hogy népi hímzéseink számos, határozottan török eredetű díszítményét régi úri hímzéseinken hiába keresnők, úgy hogy valószínűleg a török munkák egy nagy csoportja közvetlenül is hatással volt hímzéseink némely - vidékhez és néprajzi csoporthoz kapcsolható - típusának kialakulására, pl. egyes kalotaszegi és székely hímzésfajtára. " 253