Balogh Csilla – P. Fischl Klára: Felgyő, Ürmös-tanya. A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Monumenta Archeologica 1. (Szeged, 2010)
BALOGH Csilla: A Felgyő, Ürmös-tanyai avar kori temető
A Felgyő, Ünnös-tanyai avar kori temető 225 (gyöngycsüngős fülbevaló, köles és dinnyemag alakú gyöngyök, esetleg karéjos boglár), egyszerű vascsatok és használati eszközök (vaskés, orsógomb, esetleg tűtartó) teszik ki. Vagyis a sírfonna korábbi előfordulásával szemben, amikor a padkás sírba való temetés egyes közösségekben általánossá, vagy legalábbis gyakorivá válik, már nincs e temetési módnak megkülönböztető szerepe. A temetkezési szokás gyakorlásának súlypontja — a kutatás jelenlegi állása alapján — Bácska északi területe volt, hiszen az ismert kundombi temetőn kívül a szokolaci 3 2 és a moravicai 3 3 temetők esetében a síroknak több mint harmada e sírformához sorolható. Cölöpös sírok. Az Ürmös-tanyánál feltárt avar sírok közül a 118. és a 170. sírok (69. kép 1) cölöpös szerkezetűek voltak, vagyis a sírgödrök hosszoldalainál a falsíkból cölöplyuk szerű kiugrásokat figyeltek meg. A két sír kronológiai helyzetét sem a leletanyaguk, sem a temetőn belüli elhelyezkedésük alapján nem tudjuk egyelőre eldönteni. Keltezésükhöz egy tágabb környékre, a Duna-Tisza köze északi felére való kitekintéssel juthatunk közelebb. A cölöpös sírformát Wicker Erika a néprajzi analógiák alapján az ún. sasfás-szerkezettel hozta összefüggésbe: ezeknél a sír sarkaiba négy, vagy három pár gerendát ütöttek, amelyeken keresztbe gerendákat és deszkákat fektetve sírkamrát képeztek (WICKER 1990, 32, 24. j.). Hasonló, sírkamra szerű konstrukciót feltételezett Tomka Péter (TOMKA 1979, 76) és H. Tóth Elvira (H. TÓTH 1981, 189) is. Kovrig Ilona a sír sarkaiban jelentkező és a falsíkból kiugró cölöplyukak között nem tett különbséget (KOVRIG 1963, 63). Ő és nyomán mások is, a temetési szertartásnál használt, a sír fölé épített, lábakon álló, asztalszerű építményre gondoltak, amelyre az elhunytat vagy a lovát felravatalozták, s amit a szertartás után elbontottak (ERDÉLYI 1958, 45; KOVRIG 1962, 61-62; GARAM 1995, 162-163). A Duna-Tisza köze kora avar kori lelőhelyei közül mindössze kettőben (Csepel-Háros és Kunpeszér-Felsőpeszéri út, Homokbánya 3 4) fordult elő ez a sírépítmény típus, az avarkor második felére keltezhető lelőhelyek közül már 13 lelőhelyen, 71 sírból adatolt (1. táblázat). A lelőhelyek egyenetlenül szóródnak a Duna-Tisza köze felső és alsó harmadában. 3-* 1 A középső területen csak szórványos előfordulásukról (Felgyő, Kunszállás 3 6) van információ, amit nem tekinthetünk egyértelműen a kutatás hiányosságának, hiszen a területről több, e korszakba sorolható temető ismert. Bár az igaz, hogy a régi ásatások esetében (Homokmégy-Halom, a Kiskőrös környéki temetők, stb.) a sírgödörre vonatkozó megfigyelések alig állnak rendelkezésünkre. A cölöpös sírok előfordulásának északi tömbjét a Csepeli-síkságon, az egymás közelében fekvő Apostag-Célkitermelőhely B terület, 3 7 Csepel-Háros, Dunavecse-Kovacsos dűlő B., 3 8 Kunpeszér-Felsöpeszéri út, Homokbánya, Solt-Szőlőhegy 3 9 és Szabadszállás-Battyhányi utcai 4 0 temetők képezik. Közülük kiemelkedik az apostagi temető, ahonnan a csoport cölöpös sírjainak negyede származik (11 sír). E tömbön belül lokális jellegzetesség, mely a csepel-hárosi 48., 49., 64. és 81. sírok (NAGY 1998, Abb. 70. 2, 71. 1, 32 ADAM 2002. 30. 33 ADAM 2002. 328-329. 34 ADAM 2002. 219-220. 35 A cölöpös sírok előfordulásának déli tömbjét 7 lelőhely adja, ahol csak 9 sírról van elemezhető adatunk. Ez a Duna- Tisza köze eddig feltárt cölöpös sírjainak csak mintegy 7%-a. A lelőhelyek Szeged környékén és Bácska északi részén helyezkednek el: a Szatymaz-Makraszéki iskola (BÉRES én), Kiskundorozsma-Daruhalom-dűlő II. (MÉSZÁROS et at. 2004), Horgos-Csárda (közöletlen, Szekeres Ágnes ásatása 2007), Horgos-Budzsak (ADAM 2002. 166-167) és Topolya-Bánkert (ADAM 2002. 29) lelőhelyek alkotják ezt a csoportot, valamint ide tartozik Overbász-Polet téglagyár, amely eddigi ismereteink szerint a cölöpös sírok legdélebbi előfordulása. Területileg és jellegében is ezekhez sorolódik a kissé északabbra, az észak-bácskai löszhát északnyugati peremén fekvő sükösd-ságodi temető (ADAM 2002. 332-333). Ezekre a temetkezésekre a 7. század végére, a 8. század elejére keltezhető leletanyagjellem: ö. Rövid életű szokás lehetett ezen a területen a cölöpös sírba való temetés, ugyanis a 8. század első harmada utánra keltezhető anyag egyikből sem került elö. E csoport férjisírjaiban a közösségben kiemelkedő szerepet játszó személyek temetkezéseit sejthetjük. 36 .4 DAM 2002. 220. 37 Somogyvári Agnes ásatása (2005): Az M8 autóút építését megelőzően, az Apostag község délkeleti határában nyitott homokbányában 44 avar kori sir került feltárásra bronzkori és szarmata telepobjektumok mellett. A sírok között három lovas sir volt. amelyben a ló a lovas bal oldalán, párhuzamos helyzetben feküdt. A teljesen feltárt temetőben a sírok ÉK-DNy irányú, szabálytalan sorokba rendeződnek. A sírok a 7. század harmadik harmadára keltezhetök. 38 Lantos Andrea ásatása (2005): Dunavecse és Apostag között, a Dunavecsétöl délkeletre elterülő Kovacsos dűlőben eg}- 94 sírós avar temető került elö. A sírok tájolása NyÉNy-KDK volt. Legy ezőszerű elrendezést mutató temető, amelyben a sirsorok DNy-EK irányban haladtak. 11 lovas sir volt. melyek között 9 sírban a tó a lovas baloldalán, párhuzamosan nyugodott, két sir ellentétes tájolású volt. ezekben a ló a lovas bal oldalán, de ellentétesen fektetve került elö. A sírok között ?gv padmalvos és négv cölöpös sír került elő. A temető a 7. század harmadik harmadára keltezhető. 39 ADAM 2002. 320. 40 ADAM 2002. 335.
