Bárkányi Ildikó - Lajkó Orsolya, F. (szerk.): A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2018. Új folyam 5. (Szeged, 2018)
Köszöntők, megemlékezések
Szűcs Judit Bárkányi Ildikó köszöntése hatvanadik születésnapján tanulmány formában rövidesen megjelenik. Ennek a viseleti darabnak várható hungarikummá válásában Ildikónak is meghatározó szerepe lesz. Időközben - még aktív voltam - „jött” a látványtár lehetősége számodra. Természetesen pályázattal, sok munkával. (Hogy irigyeltem! Persze ez nem járt hajtépéssel.] A szegedi polgárok láthatják a több mint 100 éves, 20 ezer darabos gyűjtemény 2 ezer kiválogatott darabját. Minden muzeológusnak „jár” legalább egy állandó kiállítás rendezése élete, múzeumi tevékenysége során. Időszerű lett a korábbi kiállítás cseréje. A „Szöged híres város" címen 2010-ben megnyílt állandó kiállítást az ünnepelt a kiállítás kurátoraként szegedi néprajzos társaival, Fodor Ferenccel és Szabó Magdolnával rendezte. Az Alfa programmal jelzett pályázat a forgatókönyv többszöri újragondolására „kényszerítette" a rendezőket... Szeged népi, paraszti és iparos társadalmát mutatja be a 21. század eleje stílusában, 1-1 témakört néhány tárggyal jelezve, és a legfontosabb, 8 érintőképernyős monitorral. Ez a szerkezet megfelelő érintéssorokkal „elővarázsolja” a vonatkozó tárgyi, képi, hanganyagot a raktárak, adatárak mélyéről. Senki sem próféta ..., Ildikó sem. De humán műveltségű, olvasottságú, orvos édesapja oda föntről biztosan büszkén, elismeréssel nézi a kiállításokat és nyugtázza lánya többi munkáját is. Emellett és különben is „Azért vannak a jó barátok...”. Emberi tartására példa a következő kis történet. 2005-ben megkapott, a Csongrád Megyei Múzeumi Szervezetben, saját munkatársak elismerésére alapított Tömörkény-díj átadása után kérte, hogy menjünk ki a díj névadójának sírját - előtte tisztelgésül - rendbe tenni. A késő őszi napon mentünk, megtettük. Az amúgy elegáns síremlékre (kőfaragó Ficher] ráfért ez a kis takarítás... Azelőtt, azóta eszébe jutott a díjazottak közül valakinek ugyanezt megtenni? Nekem 2003-ban megkapva a díjat, nem. Nagy tisztelettel, türelemmel tudod az idősebb szakmabelieket fogadni. Múzeumi gyűjtőkkel, potenciális eladókkal és adatközlőkkel kapcsolattartásban ez nagyon fontos. Ugyanakkor elődöd, Juhász Antal 1991, 27 év óta - ahogy Te fogadtad - mindig otthon érezhette magát első munkahelyén. Ezt megtette Fodor Ferenc is, de nőként egyszerre anyaian és gyermekien, csak Te tudtad, tudod. El ne maradjon az új évezred első évtizedeiben általad igényesen szervezett tanulmányutak sorának említése. A történelmileg határon kívül került nagy magyarországi részek, azok néprajzi, helytörténeti értékei megismerése Krasznahorkától Késmárkig, Kassától Világosig, és így tovább. Kitetted a lelked, megelőlegezted a költségeket, ha kellett. Azután (nem egyszer] kiderült, hogy egyéb, például határidős szerkesztői feladatod miatt nem tudsz eljönni a Felvidék Lőcse, Bártfa és Késmárk útvonalú tanulmányútra. Itthon maradásodat közvetlen útitársadnak (nekem] az utolsó pillanatban jelentetted be hűvös tárgyilagossággal. De különleges, folyékony útravalót kaptunk tőled. Ha jöttél, csak akkor voltál főnök, ha nagyon kellett. Azon ritka nő emberek (némberek] közé tartozik, aki képes a helyzeteket tárgyilagosan, humorral, öniróniával „venni”, értékelni. Ezt magam is tapasztaltam, élveztem, hasznát láttam. Innen szólok ki a szövegből az igazgatóhelyettes beosztottjainak, de főnökeinek is. (Engedtessék meg ez nekem 71 év, 38 évi munkaviszony, 34 évi középszintű vezetői tapasztalat és az Ildikó 33 évi ismerete alapján!) Az összes többi, a köz hasznát szolgáló tulajdonságaira, - például szigorúsága mellett alapvető humánusságára - ne utólag jöjjenek rá, hanem vegyék észre és méltányolják a közös munka során! Vele kapcsolatban álló, fiatal néprajzkutatókat kértem meg, hogy írjanak róla. Glásserné Nagyillés Anikó: „Ildikóval való ismerkedésem múzeumi önkéntesként kezdődött. Utóbb segédmuzeológus kollégája lettem. Beszélgetéseink, közös munkáink során a gyűjtemény folyamatos megismerésében voltak nagyon hasznosak számomra. Mind szakmailag, mind emberileg sokat tanultam tőle." Végül reméli, hogy még sokáig fognak együtt dolgozni. Kívánom, hogy így legyen! Vukov Anikó: „Amitkiemelek róla, gyűjteménygyarapítási tevékenysége; nemcsak nagyszámú. 17
