A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2015., Új folyam 2. (Szeged, 2015)

A SOKOLDALÚ MÓRA... EMLÉKÜLÉS MÓRA FERENC TISZTELETÉRE - Csizmadia Edit: A feminista Móra. Móra Ferenc és a feministák kapcsolata sajtócikkek tükrében (1908-1928)

Csizmadia Edit

A feminista Móra

minden réme dacára is hiszek a fajomban. [...] hiszek az emberben." 25

Az egy órás előadása több gondolatsora gyökeres szemléletbeli változásról tanúskodik. Ha összehasonlítjuk a húsz évvel ezelőtt papírra vetett írásaival, láthatjuk, homlokegyenest más állásponton van akár a feminizmussal, akár az utópiákkal kapcsolatban. Húsz éve, 1908-ban a feminista eszméket ködös utópiának tartja, most az idősödő író nem kevesebbet állít, hogy csak az utópiákért érdemes élni.

Tessék a vademberről beszélni! - kiabálták be többen a sorokból. Mert igazgató, újságíró, író, költő, régész, de legfőképp az „ország nagypapája” volt ő. Zajos siker, tapsvihar közepette „szöktetik ki" a teremből Mórát.26

Összegzésképpen megfogalmazható, hogy Móra Ferenc szemléletváltozása a feminista eszmék megítélésével kapcsolatban 1908 és 1928 között több tényező egymást erősítő hatására után következett be. Úgy vélem, ennek katartikus fordulópontja a Pankához írt, 1914. január 11-én

25 írások Móra Ferencről. Szerk. Gyuris György, Vajda Lászlóné. Szeged, Somogyi-könyvtár, 1981. 62.

26 Hiszek az emberben. Móra Ferenc előadása a feministáknál. MH, 1928. április 27., 3.

megjelent Feminizmus című írása. Lányos apaként látja gyermeke szemén keresztül a női lét meglévő és jövendő buktatóit, gyakran hátrányait és ellentmondásait. Empátiáját a női sorsok iránt, úgy vélem ez nagyban erősítette. Az új nőtípust, a modern nőideált számára Domokos Lászlóné és Fischhof Ágota személyisége közvetítette.

Megkerülhetetlen az első világháború mindent átértékelő éveinek hatása is, a férfiak irányította világ- és értékrend teljes csődje, ami egyfajta igazolásául, megerősítéséül szolgálta feminizmus gyorsan terjedő eszméinek. A hátország asszonyainak békevágya ekkor egybevág Móra pacifista szemléletével. Szociális érzékenysége közéleti, majd politikai szerepvállalásra ösztönözte, ezekben a beszédeiben is mindig kihangsúlyozva „civil" voltát, a „Szabadság, egyenlőség, testvériség” jelmondatának jegyében.

303