A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1991/92-1. (Szeged,1992)

Néprajz - Szűcs Judit: Csongrádi cseregyerekek és cserelegények

Csongrádi cseregyerekek és cserelegények SZŰCS JUDIT (Csongrád, Tari László Múzeum) A Kárpát-medencében különböző anyanyelvű családok gyermekeinek cseréje nyelvtanulás céljából már a XVI. századtól szokásban volt.

1 A XIX. században már nemcsak földbirtokos és polgár, hanem iparos és paraszt családok is "kicserélték" gyermekeiket, hogy ezzel is megteremtsék számukra idegen nyelv anyanyelvi környezetben történő tanulását. Az értelmező szótár Jókai Mórtól veszi példamondatát. Őt apja 10-12 évesen 1935-37-es években Pozsonyba, Zsigmondy Sámuel nevű líceumi tanárhoz adta német szóra.

2 A Csongrádról Pestre került Makai László házitanítóként cserét szervezett kenyéradó gazdája, a Richter nevű iparos és Tóth István csongrádi jegyző között 1835ben. Az iparos kislánya ment magyar szóra az alföldi városba, Tóth Sándor pedig német szóra Pestre. Ő később Pesten maradva segédként dolgozott egy Siebrech nevű pesti kereskedőnél.

3 Tehát a cseregyermekként tanult német nyelv az ipar elsajátításának feltétele lett. Tehát a XIX. század első felében csere nemcsak a dunántúli városok, hanem Pest és egy alföldi település között is kialakulhatott. A XIX-XX. századi paraszt és iparos cserékre az ország több részéből van példa. Az Alföldről, Zsadányból román anyanyelvű területre mentek gazdalegények, Nyíregyháza környéki szlovák gazdák hajdúnánási magyar gazdákhoz küldték fiaikat tanulni.

4 Az Alföld és a Szepesség között a kereskedelem révén kialakult kapcsolat közismert. Arad megyei és szegedi cserékre is vannak adatok.

5 A felvidéki magyar-szlovák gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokat szintén a gyermekcserével biztosított nyelvtanulás erősítette.

6 A gömöri Túróc-völgyi szlovák és magyar faluk közötti cserével a lányok és fiúk nemcsak a nyelvet, hanem dalokat és szokásokat is megtanultak.

7 1 Kosa László 1986. 175-181., Paládi-Kovács Attila 1988. 147., Ács Zoltán 1984. 204. 2 A magyar nyelv értelmező szótára 1978. I. 873., Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. V. 1897. 539. 3 Barta László 1989. 167., Kováts István 1981. 384. A Barta-közölte csongrádi adathoz hasonló 1861-ből. 4 Nagy Gyula 1965. 610-612., Ács Zoltán 1984. 204. 5 Kosa László 1986. 177., Bálint Sándor 1957. II. 196. A német szócikk. A Szögedi nemzet köteteiben nincs adat. Juhász Antal Bálint Sándorra hivatkozott szóbeli adata. Somogyi Gyula 1912. 368. Erre az adatra Kosa László hívta fel a figyelmemet. 6 Paládi Kovács Attila 1988. 146-155. 7 Újváry Zoltán 1977. 125. 145 /-1